77745. lajstromszámú szabadalom • Retortakemence gáz és koksz előállítására

hető és hogy továbbá az aránylag hűvös fekvés folytán az erősgáz az elégés előtt nem bontatik szét, hanem azáltal még to­vábbi, külön előnyök is adódnak. A me­leg gázok vezetésére megállapított alap­elvek értelmében (lásd a „Stabil u. Eisen" című folyóirat 1913. évfolyamának 860. oldalán kezdődő „Grundlagen für das richtige Entwerfen von Ofenanlagen" c., Diehmanntól való értekezést) oly nedves gázok, melyek egy forró térben va'ló föl­hevítésük céljából ebbe bevezettetnek, ezen téren át alulról fölfelé, oly forró gá­zok pedig, melyektől a bennük tartalma­zott hő leadását kívánjuk, fölülről lefelé vezetendők az illető téren át. A találmány értelmében az előmelegítendő ggöngegáz a retorták alatt elrendezett hőgyüjtőkben egészen helyesen alulról fölfelé vezettet­nek és a gáz egyrészt a hőgyüjtőkben levő hálózat, másrészt a hőgyüjtőknek és a fűtőtereknek a leírt módon való közvetlen összekapcsolása által egyenletes alap­elosztást nyer. Ezen alapelosztás akkor a megmarad, ha a gázok a fűtőtérbe való belépésnél meggyújtatnak és most a fönt megadott szabállyal ellentétben mindenek előtt alulról fölfelé áramolnak. Miután az erősgáz előmelegítésnek nem vettetik alá, a hőgyiijtő által való elosztás természete­sen elmarad úgy, hogy az erősgáz beve­zetése a fűtőtérbe fölülről itt helyes és szükséges, mert az ennek folytán létesülő láng most már fölülről lefelé, áramol. Ennek folytán az alulról fölfelé áramló, azonban előzetesen a hőgyüjtők segítsé­gével elosztott és irányított gyöngegáz és a fölülről lefelé égő, nem előmelegített erősgáz az egyenletes elosztás szempont­jából egymásnak megfelelő fűtési esetet képeznek. Különben az erősgáz segítségé­vel való fűtés a rajz ábráinak ereduiéhv­vonalak segítségével jelzett kiegészítései­ből minden további nélkül kiviláglik, mi­mellett természetesen a különben a gyön­gegáz előmelegítésére használt 'hőgyüj­tők az erősgáz segítségével való fűtés al­kalmával kihasználtatnak a levegő elő­melegítésére, amint ez az ismert alapelv­nek megfelel. Szabadalmi igények: 1. Retortakemence, főleg gáz előállítására, több, közös hüvelybe foglalt retortá­val és a gáz és levegő előmelegítésével egy térrel bíró, huzatváltással üzemben tartott hevítők segítségével, jellemezve a következő jellemzők által: a szoká­sos módon, pl. kilences kemence gya­nánt kiképezett retortacsoport kéf­két lég- és gázhevítőből álló hőgyüjtő­teleppel van összekapcsolva, amennyi­ben a retortacsoport mindegyik felén három elosztótér van alkalmazva, mely terek közül kettő mindig az egyik hőgyüjtőhöz van kapcsolva, míg a közbenső tér a másik hőgyiijtő­vel van összekötve. 2. Az 1. igényben védett retortakemence foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hőgyüjtőket az elosztóterekkel összekötő csatornák ujjszerűen egy­másba kapcsolódnak, míg a közbenső elosztóterekből mindig egy-egy elága­zás vezet a külső elosztóterek fúvóka­nyílásaihoz. 3. Az 1. és 2. igényben védett retorta­kemence foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az elosztó terek hosszmetszetben harántfal segítségé­vel két, tolókák segítségével külön­külön beszabályozható részre vannak elválasztva, hogy esetleges helyi egye­netlenségek kikiiszöböltessenek. 4. Az 1—3. igényben védett retorta­kemence foganatosítási alakja, főleg vízszintesen fekvő retortákkal, azáltal jellemezve, hogy a retortacsoport és az alatta fekvő hőgyüjtők között a retorta egész hosszában a retorta ten­gelyéhez képest harántirányban futó csatornák sorozata van alkalmazva, melyek lefelé fölváltva a lég-, illetve gázhevítővel vannak összekötve és föl­felé a fűtőtérbe oly fúvókaszerű áttöré­sekkel vannak ellátva, hogy mindegyik

Next

/
Thumbnails
Contents