77738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati bőröknek cserzésére és ezek cserző anyagainak előállítására

verni és ekként kereskedelmi árú gyanánt használható cserzőanyagot előállítani. A cserzőeljárást már most vagy a fo­lyadékot mozgató szerkezeteket tartal­mazó nyugvó edényekben vagy mozgatott cserzőhordókban lehet foganatosítani. Ezen célból a cserzőhordóba a finoman porított chloranlit legelőször is kis, a víz­mennyiségnek körülbelül V8 %-át kitevő mennyiségekben visszük be, melyekhez a chloranil használt mennyiségének tized-, részét kitevő mennyiségben valamely phenolt adagolunk. A mennyiségarányok, valamint a lének koncentrációja a minden­kori cserzési célnak megfelelően tetszés­szerinti tág határok között ingaidozhat. Általában véve kerülni kell a phenolok­nak a chloranilokhoz képest vett túlmeny­nyiségét. Ily túlmennyiség a colloidális oldatot igazi oldattá változtatná át, ami­kor is a folyadéknak cserző tulajdonságai megszűnnek. . Hasonló módon történik a leveknek elő­állítása szervezetlen peptisáló szereknek, mint alkaliáknak, földalkaliáknak stb. al­kalmazásánál is. A kívánt hatásnak elérése céljából aránylag sokkal kisebb mennyiségű al­kaliak elegendők, mint a phenoloknak al­kalmazásánál a chloranilokra való beha­tásnál. Az a folyamat, mely az alkaliak­nak a chloranilokra való behatásánál Végoemegy, elméletileg nem tér el attól, mely a phenoloknak behatásánál megy végbe. Legelőször is a megfelelő chior­atiilsavak keletkeznek, melyek phenolcso­portokat tartalmaznak, mely utóbbiak is­mét a meg nem támadott chloranilokra hatnak. A chloranilból ekként előállított oldatoknak cserzőhatása sokkal erősebb, mint a 'közönséges chinonokból és. ezek substitutiós termékeiből előállított olda­toknak hatása, a termelt bőrök pedig kü­lönösen teljes fogásuk és súlyúk tekinteté­ben különböznek az ismert bőröktől. Kü­lönös gazdasági előnyt is érünk el, ameny­nyiben azok a nagy költségek,, melyek a közönséges chinonok és ezek substitutiós termékei alkalmazásának útját állották, a chloraniloknál nagy mér lékben csökken­tetnek, mivel például a chloranilnak ára körülbelül Va-a a chinon árának. A cserzési eljárás továbbá még azzal is olcsóbbá lesz, hogy a chloranilt magának az eljárásnak folyamán állítjuk elő és a közbenső termékeket pl. trichlorphenolt, kiindulási anyagokként használjuk és Ibichromatokkal és kénsavval oxidáljuk. A kénsavnak alkaliakkal való letompítása után ily oldatokat közvetlenül lehet a csei -zésre használni épp úgy, mint az fentebb a chloranilvegyületekre nézve előadatott; ekkor a cserző chromvegyületeknek egy különös mellékhatása is beáll, mely ha­sonló ahhoz, melyet az ásványi és szerves cserzőanyagokkal való kombinált ismert cserzésnél értek el. Ezenkívül ai chloraní-Jokat, illetve ezeknek kezelt oldatait vala­mennyi ismert természetes és mesterséges icserzőanyaggal kombináltan lehet alkal­mazni és pedig úgy előzetes, mint utóla­gos cserzésre vagy ezeknek kombiná­ciójára. A mennyiségarányok, valamint a leveli­nek koncentrációja a kívánt célnak meg­felelően a legtágabb határok között vál­toztathatók. A mennyiségarányok alkalmazásának irányelve az, hogy a ehloraniloknak a kondenzációs termékek oldataihoz képest nagyobb mennyiségénél keményebb és ne­hezebb bőrt, kisebb mennyiségénél pedig puhább és könnyebb bőrt kapunk. Az elérendő szín tekintetében ugyanaz az irányelv mérvadó, amennyiben a szín annál intenzivebb, mennél több chloranilt oldunk föl aránylag kis mennyiségű dis­persios szerek segélyével. Példa: Azon termék 10%-os oldatához, melyet szénhidrogénekből állítunk elő kénsavval való kondenzálás útján, fokozatosan és az oldatnak körülbelül 80—90°-ra való heví­tése közben annyi porított chloranilt ada­golunk, mint amennyit a folyadék lehűtött állapotban kiválasztás nélkül fölvenni ké­pes. A szénhidrogénekből kénsavval vagy formaldehyddel való kondenzálás segé-

Next

/
Thumbnails
Contents