77721. lajstromszámú szabadalom • Forgó hengertömb és központosított vezérlés mindennemű dugattyúz gépek, főleg explóziós mótorok számára
— 2 — a gázkeverék beömlése és az égéstermékek kiáramlása minden hengernél ugyanazon nyíláson megy régbe, a (11) és (19) forgó hengeres tolatiyúpár nyitja és zárja. A két (11) és (19) tolattyú a hengiertömbbel koaxiális és mozgásukat a hengertömbről nyerik. A találmány értelmében a vezérlés a két (11) és (19) tolattyúnak egymáshoz, valamint a hengertömbhöz képest való relatív mozgása által éretik el, mi-melleit mindkét tolattyúnak, valamint a hengertömbnek forgási értelme ugyanaz. Ennek az elvnek a keretében a találmány tárgyának egy célszerű és a továbbiakban a fejtegetés alapjául választott kiviteli alakjánál a belső (19) tolattyú sebessége zérusra van választva, ez léhát áll, és csak az őt körülvevő (11) tolattyút mozgatjuk a hengertömb forgásának értelmében. E célból a hengertörabnek á főforgattyúval ellentett végén (12) fogas homlokkerék, a tolaítyúlienigeren (13) fogas homlokkerék van elrendezve. Az álló (14) állványban ágyazott (15) tengelyre két (IC, 17) transzportfogaskerék van ékelve, melyek a hengerlömb és a tolaTiyúhenger fogazásaival kapcsolódnak. A (11) tolattyúhenger mozgását a (13) fogazás meghajtásával a (12) fogazás, (16, 17) fogaskerekek útján eszközöljük. A fogszámok úgy vannak megválasztva, hogy a forgótolattyú. a hengertömbhöz képest relatíve visszamarad. A visszamaradás mértéke a henger tömb egy fordulatára 1/i + 1 fordulat, más szóval a forgótolattyú fordulatszáma a hengertömb fordulatszámának i/1 + 1-szerese, ha (i) a hengerek száma. A (11) tolatiyún nyílások vannak kiképezve, melyeknek száma i + 1/2. E nyílások a tolattyúhengernek a hengertömbhöz képest mutatkozó relatív viszszamaradása következtében a hengernyílások közül néhányat összekötnek a tolattyú belsejével, a többi hengernyílást, pedig időszakosan elzárják. A rajzon föltüntetett! héthengeres kivitelnél a tolattyúhenger a hengertömb egy fordulata alatt 1/8 fordulattal, azaz 45°-kal marad vissza., a. tolattyúhenger nyílásainak száma pedig 4. Ily elrendezés mellett elérjük, hogy ugyanaz a "taktus egymásután az I, III, V, VII, II, IV, VI, I, III. stb. hengerekben jön létre. A négy taktus a hengertömb két fordulata alatt megy végbe. A (4) főtengely üregesen van kiképezve, ezen iVreg a szívótérrel van kapcsolva. Lehetne a kipüffögőtérrel is kapcsolni. A' hengernyílásokkal szemben á tengelyfalban két (18) áttörés Yan kiképezve, melyeken át a beszívott, csöppfolyós vagy gáznemű, folyadék a hengerbe beáramlik. A (11) forgótolattyú belsejében a második körl-olattyú van elrendezve, mely, mint már említettük, az ismertetett kivitelnél áll. E (19) ío- latsyú belseje két (a, b) kamrára oszlik, melyek egyrészt a beszívott anyagnak a tengelynyílásból a jtolMlyúnyílásba való átbocsátására, másrészt a kiömlő anyagnak pl.; kipüffögő gázoknak kibocsátására szolgáló úlakat tartalmazzák. Lehetne ezeket az utakat a beszívásra is fölhasználni. Az (a) tér a beszívott keverék útja; a (b) tér a kipüffögő gázoké. A (19) tolattyúnak a: (b) térrel kapcsolatos (20) csatornái a tengelyt koncetrikusani veszik körül és a beszívott keveréket hatályosan előmelegítik. A hengertömbnek a forgattyúcsap felé eső oldalán a főtengelyt körülvevő (21) rések és vénülátorszárnyak formájára alakított (22) bordák vannak kiképezve, hogy külső levegőnek a főtengely irányában való beszívása vagy benyomása által' a tömbben és a hengerfalakon hűtíöhatása legyen létrehozható. A beszívott levegő a (19) tolattyú csatornáin halad át és a hengertömb ellenkező végén fölmelegedve távozik. Útját a (23) nyíl jelöli. A hengerek vezérlése a következőképen megy végbe (3—6. ábra). A szívás a 3. ábrán föltüntetett (I') helyzetben kezdődik, abban a pillanatban, midőn a forgó külső tolattyúnyílásának (28) éle az álló és elosztóedényként működő (19) tolattyú (24) élét elhagyja. Eddig a pillanatig az (I) henger zárva volt, A 4. ábra a szívás végét ábrázolja, mely az I. hengernek II' jelű, második holtpont utáni, helyzetében a (29) élnek a (26) éllel való összetalálkozása pillanatában következik be. Mialatt már most a (11) tolattyú lovább fordul és. .a (28, 29) hasíték a (b) kipüffögőtér felé kinyílik, ezalatt a forgótolatlyúhoz képest relatíve előresiető henger nyílását a tolattyú már teljesen bezárta s az mindaddig zárva marad, míg a tolatlyú relatíve annyira visszamaradt a hengerhez képest, hogy annak nyílása a tolattyú következő nyílásával szembekerül. Más szavakkal, a hengernyílás utoléri a forgásirányban rákövetkező lolattyúnyílásl. A (11) és (W) tolattvúknak túlfödései (vagyis a 24—25 ívhossz, levonva belőle a 28—29 ívhosszt) úgy vannak megválasztva, hogy ez a második nyitás a kompresszió- és expanziólöket után az 5. ábrán IH'-vel jelzett hengerállásban köveikezzék be, amikor a (30) él" a (27) él fölé jut. Ettől a helyzettől kezdve a hengernyílás a 6. ábra IV' jelű helyzetéig nyitva marad és pedig úgy, hogy a hengert a kipüflögőtérrel hozza összeköttetésbe. Amint ezen ábrák mulatják, a henger nyitásának és zárásának helyét a (28, 29, 30, 31) éleknek az elosztóedénykénit szereplő (19) tolatiyú (24, 25, 26, 27) éleivel való találkozása hozza létre. Ezen helyzetekben maga a forgó (11) tolattyú még nem zárta el a henger nyílását; a zárási tényleg a (19) állótolattyú eszközli. Ezáltal a nyitás és zárás aránylag gyorsabban történik. Ha csak á (11) tolattyú eszközölné a nyitást és a zárást, úgy ezek aránylag lassabban mennének végbe, mivel a tolattyú a hengerhez képest lassan mozog. A kipüflögés elején valamivel lassúbb a nyitás, ami azonban még előnyösnek mondható, meri az
