77707. lajstromszámú szabadalom • Erősbítő kapcsolási elrendezés egy vagy több katódsugárcsővel
hat, mint egyszerű csőnél (1. ábra), azaz az erősbítés egyenletes fokozódása és az erősbítési maximumnak alacsonyabb frekvenciák felé való eltolódása következik be. Ha e'. lenben több csövön végig, pl. egy (C) kapacitás bekapcsolásával, az (A3 és< H2) közt kapcsolunk visszafelé, akkor már jóval kisebb kapacitások, mint egyetlenegy csőnél (10l i mikrofaradnái is kisebbek) elegendők arra, hogy az, erősbítés lényeges fokozódását idézzük elő. Ez í;z erősbítésfokozódás azonban most nem, jár karöltve az erősbítési maximum eltolódásával, hanem körülbelül ugyanaz a frekvencia marad előnyben részesítve, mint a visszafelé kapcsolási nélkül. Ha kissé még tovább erősbítjük a kapcsolást, akkor a kapcsolási elrendezés ismert öngerjedése (fütyülése) lép föl. Még érzékenyebb a kapcsolás irányában az (A3, Hl) kapcsolat. Többszörös kapcsolási elrendezéseknél bizonyos előnyökkel jár azonban az első csőnek a kapcsolásba be nem vonása. Ha ugyanis majdnem az öngerjedés határáig kapcsoltunk, ami a leghatásosabb effektust teszi lehetővé, akkor a körök csillapításának kis változtatásaival erőidézhetjük az öngerjedést (fütyülést). Ilyen befolyásolások a gerjesztő oldal felől különösen könnyen mennek végbe akkor, ha ott a külső ellenállás változik. Azt taposztailtuk már most, hogy az olyan kapcsolások, melyek az első csövet nem foglalják szintén magukban, rendkívül érzéketlenek ilyen változások iránt. Különben abból, hogy több csövön végig való kapcsolásnál az erősbítési maximum eltolódása nem megy észrevehetően végbe, következik, hogy olyan rácskörökben, melyek csak a legközelebbi csövek egyikének anódakörével és nem a saját cső anódaköröknél való kapcsolására használtatnak, az előtekercs saját rezgése níég magának az előnyben részesítendő frekvenciának értékéig is leszorítható. Az erősbítés mértékére nézve azonban csak akkor jelent előnyt, ha ez a leszorítás' (csökkentés) az önindukció fokozásával és nem a saját kapacitás nagyobbításával történik. A megelőzőkben többszörös kapcsolási fi'rendezésekhez való különböző olyan kapcsolásokat adtunk meg, melyekkel az erősbítést egészben vagy az előnyben részesített frekvencia befolyásolása mellett, fokozni lehet. Ezen eszközök egyidejű alkalmazásával az erősbítést és ennek hangszinét könnyen lehet a legkedvezőbb értékre hozni. Az erősbítésnek a vázolt szempontok szerint való szabályoztatására főföl tétel természetesen, hogy ne legyenek már eleve olyan kapcsolások jelen a rendszerben, melyek megváltozhatnak vagy melyek fölött nem rendelkezhetünk. Ezért messzemenő induktív és elektrosztatikus védelemről kell itt gondoskodni.Eddig főleg kapacitáskapcsolásokról volt szó. Mindkét eddig említett célra, nevezetesen: a kapcsolással változtatható lapos erősbítési maximum előidézésére és a kapcsolással változtatható, önmagukat gerjesztő rezgések fejlesztésére azonban, a rács és az anóda közt lévő kapacitáskapcsolás helyett egy vagy több cső rács- és anódatekercse közt induktiv kap-CSOlíiS iS alkalmazható. Ekkor rendszerint a tekercsek nagyobb mértékű közelítése is elegendő a kívánt effektus létrehozására. Figyelembe veendő azonban, hogy a tekercsek közelítése különböző hatással jár a rajtuk keresztülfolyó áramok áramlási iránya szerint. így pl. valamely erősbrtő kapcsolási elrendezés kezdetei és végső tekercsének egymáshoz való közelítésekor a következők érvényesek. Ha egyenáramot képzelünk folyni az első cső rácsából a hozzátartozó tekercsen át és ugyanezen irányban másik egyenáramot e cső anódájából (vagy ha több cső van egymásután kikapcsolva, a rendser végső csövének anódájából) a hozzátartozó ánódatekercsen át, akkor az egész 'rendszer saját rezgése lép föl, mely mélyebb, mint a részrendszerek saáát rezgései és csillapítása is kisebb.- mint azoké,
