77700. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kollektoros áramátalakítókon a veszélyes szikrázás elkerülésére

- .3 rányos következmények nélkül, a beren­dezésnek energiaforrásul szolgálhat. Emellett az általa leadott áram frekveti ciája a jeladó megterheléstől teljesen füg­getlen és a jeladóáramban semminemű önindukció nem foglaltatik benn. Végül a váltakozóáramnak a több kapcsoló­fokozatból utánzott sinusgörbéje folytán nagy. resonanciaerősség jön létre a jel­fogókészülékekben. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak öt foganatositási példája van bemu­tatva, mime'Jett olyan kollektoros átala­kítókat vettünk alapul, melyek az 1. éi 2. ábrákon föl tüntetett foganatositási pél­dáknál, egyenáramot lökésszerű (inter­mittáló) egyenáramra, a 3~ -5. ábráknak megfelelő foganatositási példáknál pedig egyenáramot váltakozóáramra alakíta­nak át. Valamennyi ábrán a kollektorok a rajz síkjába kifejtve vannak föltüntetve. Az 1. ábrán látható elrendezésnél az átalakító­nak csak egy (K) kollektora van és két egymáshoz képest eltoltan elhelyezett (a, b) kefével van az ellátva. A berendezés munkamódja ez: Feltesszük, hogy a ke­fék, a forgás kezdetén, a rajzolt helyzet­ben állanak. A forgáshoz azután minde­nekélőtt a (b) kefe a (2) lamellára kerül és egy (el) pótlólagos ellenállás kapcso­lódik be. Minthogy most az (el) pótlóla­gos ellenállás a külső áramkörrel párhu­zamosan van kapcsolva, a (b) kefén és az (el) pótlólagos ellenálláson át részáram, folyik, melyet vagy a földbe vezetünk le, vagy egy második, pótlólagos fogyasztó -áramkörben használhatunk föl. Tovább­forgáskor az (a) kefe kerül ugyanazon (2) lamellára úgy, hogy most az összes táp­lálqáram az (el) pótlólagos ellenálláspn át a földbe vagy az említett második togyasztóáramkörbe folyik. A keféknek a (3) lamellára való átmenetekor azután újból az eredeti (rajzolt) állapot áll helyre s. í. t.. A 2.-5. ábrákon látható foganatositási' példákon mindegyik átalakítónak két (Kl) cs$(K2) kollektorja van. A 2. ábrán föl­tiintete.tt kollektoroknál mindegyik fordu­lathoz két, a 3. és 4. ábrán föltüntetett kollektoroknál pedig mindegyik fordulat­hoz négy kapcsoló periódust vettünk föl és ehhez képest négy, egymáshoz képest eltoltan elhelyezett kefepárt. A 2. ábrán látható elrendezésnél az (1, 3, 5, 15) főlamellákhoz a külső áramkör van kapcsolva, míg a (2,-4, 6, 16) mellék­iamellákhoz az egymással egyenlő (el, (e2) (eS) pótlólagos ellenállások csatla­koznak. Az előrekapcsolt ellenállások, melyek a kollektorok forgási irányával ellentétesen fokozatosan nagyobbodnak, (val), (vdl) és (vd2)-vel vannak jelölve. A 'berendezés munkamódja a követ­kező: Föltesszük, hogy a kefék a forgás kezdetén, a rajzolt helyzetben állanak. Ezután mindenekelőtt az (al, a2) kefepár kerül a (2—82) segédlamellákon át ay (el) pótlólagos ellenállással kapcsolatba. Hz az ellenállás tehát most párhuzamo­san van kapcsolva a külső áramkörrel és rajta részáram folyik keresztül. Ezután a (bl, b2) kefepár jut a (6—(>) segédlamellákon át az (s3l pótlólagos ellenállása kapcsolatba úgy, hogy most :\7 (el) és (e3) ellenállások vannak pár­huzamosan kapcsolva a kiilsö áramkör­rel. Most már tehát a külső áramok na­gyobb része folyik keresztül az (el) é; (e3) ellenállásokon. Azután a (cl, c2) kefepár jön a (10, 10) segédlamellákon ár az (e5) pótlólagos ellenállással kapcso­latba úgy, hogy most már az (el, e2 és e5) ellenállások vannak párhuzamosan kapcsolva a külső áramkörrel. A külső árain tehát még további mértékben csök­kent. Végül a (dl, d2) kefepár kerül a (14, 14) segédlamellákon át az (e7) pótlólago; ellenállással kapcsolatba. Ekkor a külső ^iramkor meg van szakítva és az áram csak a párhuzamosan kapcsolt (cl, e3, e5, e7) ellenállásokon folyik keresztül, melyeknek összellenállása a kü'ső áram­kör ellenállásával egyenlő. Az ezen pót­lólagos ellenállásokon ált vezetett áram tehát fokozatosan növekedik. Amíg a kefék az (1—1), (5—5), (9-9).

Next

/
Thumbnails
Contents