77677. lajstromszámú szabadalom • Vízállásmutató táváttétellel
rudat alkalmazunk, melynek vízbemerülő része a fénytörés következtében jól megkülönböztethető. Az t. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál kél (7) és (11) membrán van alkalmazva. A (11) membrán azonban fölöslegessé válik, ha a (7) membránt a mutatóüvegnél mélyebben alkalmazzuk. Egy ily kiviteli alakot a 3, ábra tüntet föl. A (9) csőre közvetlenül ráhelyezett (18) mutatóüveg ekkor közvetlenül mutatja a (7) membrán alatt k?vő folyadéknak mozgásai. Ha a (H) folyadékmagasságol és a membránnak átmérőjét megfelelően választjuk, akkor a mozgó részek, vagyis a (2) íarlány és tartozékai önsúlyának kiegyenlítése nem szükséges. A tarlánvnak súlya és a benne lévő víznek a membránra gyakorolt nyomása a (H) folyadékoszlop által (5. ábra) teljesen kiegyenlíthető. A vízállásnak jelzése továbbá olyképen is történhet. hogy a (7) membránnak mozgását egy bezárt levegőmennyiségre visszük át. A 4. ábra egy ily vízmutatókésztíléknek egyik kiviteli alakját tünteti föl. A (8) membrántokhoz a (19) légvezetőcső csatlakozik. mely a- (20) folyadék!artánnval közlekedik. Ha a (7) membránnak mozgása következlében a levegőoszlop is mozgásba jön, akkor ez a mozgás a (20) tartályban lévő folyadékra hat, amelynek mozgása a (21) mutatóüvegen leolvasható. Valamennyi kiviteli alaknál a membránok helyett dugattyúkat alkalmazhatunk, melyeknek lökethosszú nagyobb lehel, mint az egyszerű membránoké. Az 5, ábra egy higanyba merülő uszóharang,gal ellátott kiviteli alakot tüntet föl. Ily harangok a szóban lévő célokra különösen alkalmasak, mivel mozgatásuk ellen csak igen kis ellenállást fejtenek ki. A 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a mozgatható úszónak kiképezett (2) tartány ismert módon egy helytálló ("22) tartánvban van alkalmazva. mely a (3) cső útján a gőztérrel, a (4) cső útján pedig a kazánnak vízterével közlekedik. A (23) cső a (22) tartányt a (8) membrántokkal köti össze, míg' a (7) membránra a (6) rúd segélyével a (2) úszó támaszkodik. Rúd helyett valamilyen húzóelemet is alkalmazhatunk. A (8) 'membránt okhoz a (9) cső közvetítésével a (24) mutatóüveg csatlakozik. Hogy valamennyi űrben nyomáskiegyenlítést létesítsünk, a (24)" mutatóüveg a (25) cső útján és a membrán alatti (26) tér a (27) cső útján a (23) csővel közlekedik. Valamennyi üres tér ilyképen vízzel van megtelve és a kazánnyomás alatt áll. A vízállás jelzésére már most a (8) membrán bizonyos magasságig a víznél nagyobb fajsúlyú és más színű folyadékkal van megtöltve, pl. higannyal. olyképpen, hogy ennek a folyadéknak szintje a (24) mulatóüvegben látható. Ha az (1) kazánban és így a (22) lartánybam a vízállás változik, akkor a (2) úszó is emelkedik vagy sülyed, és minthogy ez az úszó a (6) elem úlján a (7) membránnal van összekötve, az úszónak minden mozgása a (24) mutatóüvegben látható nehéz folyadékra . vivődik át. Ha tehát az (1) kazánban a vízállás emelkedik, akkor ennek megfelelően a mutató folyadéknak színije is emelkedik a (24) mutatóüvegben. Az úszónak kiképezett mozgatható (2) tartány helyett kiszorító testet is használhatunk, melynek fölhajtó ereje emelkedő vízállásnál növekedik, csökkenő vízállásnál pedig kisebbedik. A kiszorílótest változó súlyával közvetlenül a (7) ínémbránrti halhat, mikor is hasonlóan, mint az 1. ábra szerinti kivitel alaknál, a membránnal egy (ö) nyomórúd útján vau összekötve. A rmr tatóüveget ekkor a 7. ábra szerinti módon alkalmazhatjuk. Ha a mutatót'olyadék lényegesen nehezebb, mint a víz, pl. higany, akkor a leolvasásra ferde helyzetű (24) mutatóüveget használhatunk, amint az a 8. ábrán van föltűnlelve. mert akkor egy meghatározott nyomásmagasságkülönbségnek a mulatóüveg hajtásától függő hosszabb folyadékszál felel meg. A 9. és 10. ábrák oly kiviteli alakokat mutatnak, amelyeknél a (7) membrán helyett (28) dugattyúk vannak alkalmazva. A mozgatható (2) tartány kiszorítótestnek van kiképezve. A 9. ábra szerinti kiviteli alaknál a tartány súlyának egy részét a (29) egyensúly egyenlíti ki. A ki nem egyenlített súly a (6) rúd közvetítésével a (28) dugattyút terheli meg. mely utóbbi a nehéz mutatófolyadékba merül. A (22) edényben változó vízállás következtében a (2) testnek fölhajtóereje is,váltakozik, aminek következtében a (28) dugattyú sülyed vagy emelkedik, ami azután a (24) mutatóüvegen megfigyelhető. ' A 10. ábrán egy oly kiviteli alak van föltűn^ tetve, amelyből látható, hogy a.(28) dugattyú egv (6) húzóelem közvetítésével is a kétkarú (30) emeltyű útján a (2) kiszorítótesttel összeköthető. A 11. ábra oly kiviteli alakot mutat, amelynél a (7) membrán helyett úszóharang van alkalmazva. Ezt a harangot a (6) rúd a (2) úszóval vagy kiszorítótesttel köti össze. A harangot a (32) egyensúlyok terhelik, amelyeknek súlya alatt siilyedő (2) úszónál ugyancsak sülyed. Ekkor a (31) harang alatt lévő víznél könnyebb folyadéknak egy része a (33) csövön át a (24) mutatóüvegbe nyomódik át. Az üvegnek alsó részében, mely a (34) csövön át a harang fölött tt (35) tartánnyal közlekedik, víz van. A (31) harangban levő könnyű folyadékot a (35) tartányban lévő víztől valamilyen nehéz folyadék választja el. Ha- csökkenő vízállásnál a (2) úszó a (22) tartányba sülyed, akkor a (31) harang is
