77648. lajstromszámú szabadalom • Önadagoló füstnélküli kazántüzelés
Megjelent 1921. évi február hó 28-án. M A G YAR K 1 RÁ L Y I j||8g SZABADALMI BTtRÓSÁC - - - -ff* ^Jffg^jt». iCy- -: : - • v - * - -SZABADALMI LEÍRÁS 77648. g?ám. II/d. OSZTÁLY. Önadagoló füstnélküli kazántüzelés. FARKAS JENŐ GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN; A bejelentés napja 1918 április hó 3-ika; Jelen találmány tárgya egy önadagoló, füstnélküli kazántüzelés, melynek lényege abban áll, hogy a rosfcélyokat egy forgómozgást végző üreges csiga helyettesíti azáltal, hogy úgy a csiga menetei, mint az orsója számtalan apró kúpos nyílással van ellátva, melyeken át az égéshez szükséges levegő keresztüláramlik oly módon., hogy a légkibocsátó nyílások iránya egyjnást többszörösen keresztezi. A csiga mellső végére egy injektorszerűen kiképzett cső van szerejve, melyen át a gőzbefuvatás által magával ragadott levegő — minthogy a csiga másik vége zárt — megfelelő compresszióval jut a kúpos nyílásokon keresztül a tüzelőanyaghoz. A széntölcsérben levő első csigamemet csupán a szén továbbítására szolgál, tehát ai kúpos légnyílások itten hiányoznak, a csiga további részén a légnyílások száma a légszükséglet arányában van elrendezve. A csiga állandó forgása által a tüzelőanyag is folyton vándorol, vagyis különböző hőzónákba kerül. A tüzelőtér első részében — hasonlóan a lánc, vagy vándortüzelésekhez — a szén elgázolog. Ezen elgázosított szén a tüzelőtér közepén nagy hőhatást fejt ki s minthogy az első hőzónában fejlődött füstgázok útjukat a második zóna felett kénytelenek megtenni, itten a füstgázok teljesen elégnek, tehát a füstképződés meg van akadályozva. A harmadik zónába a csiga forgása által csupán csak salak kerül, ahonnan az egy csappantyú elforgatása által a salakgödörbe esik. Az 1. ábra a találmány tárgyát képező tüzelő hosszmetszetét és a 2. ábra a keresztmetszetét ábrázolja. A tüzelőtérben elhelyezett teknő (1) hátsó végéhez szerelt csapágyban (2) egy üreges csiga (3) van ágyazva. Ezen csiga első része egy injektorszerűen kiképzett szívócsővel (4) van összeköttetésben, melybe egy gőzfúvó (5) által gőz fúvatik be. A gőz befúvása által magával ragadott levegő nagy sebességgel jut a csiga) (3) peremén és orsóján elhelyezett kúpos légnyílásokon (6) keresztül a tüzelőanyaghoz. A mindig változó és különböző irányú légsugár egymást többszörösen keresztezi, miáltal egy igen intenzív égési jön létre, s ezenkívül megakadályozza a salak összesülés^t. A tüzelőanyag a
