77640. lajstromszámú szabadalom • Raktározható galvánelem

Megjelent 1921. évi február lio 28-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77640. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Raktározható galvánelem. DR

- WILKE ERNST MAGÁNTANÁR WIENBEN. A bejelentés napja 1918 november hó 9-ike. Elsőbbsége 1918 sseptember hó 5-ik« Tudvalevőleg nincs oly galvánelem, | mely használatra kész állapotban elég soká el volna tartható. Ellenben lehetséges oly elemek előállítása, melyek raktárképesek, azaz víz, esetleg elektrolyt utántöltése által bármikor használatra kész állapotba hozhatók. De az úgynevezett raktározható elemek nem korlátlanul tartósak, mert alkatrészeik a levegő nedvességének befolyása alatt fokozatosan romlanak. Az eddigi zárak nem voltak elég vízállóak. úgy hogy egyrészt a nedvesség a tárolóelembe behatolhatott, másrészt az elektrolyt a már használatba vett elemből kifolyhatott, ezen okból kocsonyaszerű anyagokat kellett alkalmazni. A jelen találmány tárgya oly raktározható elem, melynél ez a hátrány azáltal van kiküszöbölve, hogy az elemet, előállítása után, légmentesen elzárjuk és csak az üzemi folyadék betöltése céljából nyitjuk meg, amikor is újból légmentesen elzárjuk. A fejlődött gázoknak nem kell eltávozniuk, az ammoniagáz elnyeletési egyensúlyba jut és hvdrogént a barnakőmassza oxydálja. A még keletkező csekély túlnyomást a cinkhenger könnyen veszi fol. Ezáltal válik lehetővé, hogy az elemet nem száraz, hanem nedves elem gyanánt, képezzük ki. A rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. (z) egy cinkedényt jelöl, mely varratmentesen egy darabból van húzva. Elektromos áramokat előidéző forrasztások ezáltal kikü.szöböltetnek. Nagyon fontos az edénynek, húzás után, magas hőmérsékletre való fölhevítése, miáltal) struktúrája elektromos tekintetben egyenletessé válik. Ezáltal a cinknek helyi áramok útján előidézett túlgyors korroziója kiküszöböltetik. A (d) födő az edénybe be van forrasztva. Ez a forrasztási varrat nem zavar, miután az elektrolyt nem éri. A (k) szén az (a) csatlakozósüveggel az (1) szigetelődarab segélyével van a födőn átvezetve. A födőben kis (o) ,nyílás van kiképezve. Az egész elemet vagy legalább is annak fölső részét, a forrasztás után, bemártás útján, lakkal, celluloiddal vagy efféléből álló réteggel vonjuk be, amikor is az (o) nyílás záródik. Ebben az állapotban az elem korlátlanul raktárképes. Ha az elemet használatba akarjuk venni, akkor az (o) nyílást elzáró sízigetelőréteget injekciófecskendővel átszúrjuk, az elemet vízzel vagy más alkalmas elektro-