77562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa konzerválására

Megjelent 1931. évi február hó 18-án. í MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77562. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás fa, konzerválására. DR. ING. BUB FRIEDRICH GYÁRIGAZGATÓ FALKENBERGBEN. 73114. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1917 október hó 31-ike. Elsőbbsége 1914 február hó 20-ika. A törzsszabadalomban védett eljárást az jellemzi, hogy a fát vagy szilicium­fluorsók és ólom- vagy merkurisók keve­rékének oldatával vagy egymásután szi­lícium-fluorsókkal és ólom- vagy merkuri­sókkal kezeljük. A fájlak szilicium-fluor­sókkal és ólom- vagy merkurisókkal való kezelése által a konzerválószernek a fa­rostok belsejében való jobb rögzítését érjük el. További kísérletekből kitűnt, hogy szi­licium-íluorvegyületek helyett fluorsókat is használhatunk, melyek a merkuri­kloriddal szintén komplex sókat képeznek. Ha pl. 9 rész 0.6%-os fluornátriumolda­tot 6.5 rész 0.6%-os merkuriklo.ridoldat­tal keverünk, akkor a keverék oldata tiszta merkurikloridoldattal szemben el­vesztette azt a képességét, hogy a fehér­jét, különösen a tej fehérjét koagulálja. Ez a hatás még huzamosabb ideig tartó főzésnél sem következik be. Ha a fluornátrium mennyiségét fokoz­zuk, pl. 6.5 rész merkurikloridhoz 12 vagy 18 rész fluornátriumot adunk, akkor a komplexsók képződése is fokozódik, amennyiben az oldat a tejet még forrási hőmérsékleten sem olvasztja meg. Tiszta fluorsóoldatok helyett a fluor­vegyületeknek a szilicium-fluorvegyüle­tekkel való keverékeit is használhatjuk merkurikloriddal kapcsolatban. Az 1—2%-os oldatokat a fába bekenés­sel vagy a célnak megfelelő telítővályuk­ban, illetve telítőkazánokban bármelyik szokásos fatelítő eljárással visszük be. A telítést két különálló műveletben és pedig példaképen úgy végezhetjük, hogy a fába először a fluoridoldatot nyomás alatt és azután a merkurikloridoldatot a mártóeljárás szerint vezetjük be. A 35608. számú osztrák szabadalom leír'ásíából ismeretessé Vált fánjak nehézi fémek szilicium-fluoridjaival és alkáli­fluor idokkal való telítése. Ezen eljárás­sal szemben a találmány tárgyának az az előnye, hogy a keverékek oldatai a főzés­nél sem szenvednek bomlást úgy, hogy a fába melegen is bevezethetők anélkül, hogy a nehezen oldható sók csakhamar, bekövetkező kiválásától és a fa pórusai­nak eltömésétől kellene tartani. Ezienkí­vül az idézett helyen csakis fluorvegyüle­teknek egymással való keverékeiről van szó, mimellett nem képződnek oly kom­plex sók, mint ólomklorid vagy merkuri­klorid használata esetében.

Next

/
Thumbnails
Contents