77528. lajstromszámú szabadalom • Gázlángzó

födi cl, mely a nyitott (i) csatornákat oldalt részben elzárja. Az (A) lángzófej küilső fala (e)-nél át van törve, úgy hogy a kűisö levegő az (r) födőgyűrű (r) nyílásain át beléphet. Az (T') nyílásokon át tehát levegő szívatik be, mely az (r) gyűrű nyitott helyzetében a nyilak irányában az (i) csatornákba lép és a lángzófej mellső részén kilépve, lapokat képez, melyek fölváltva a gáz-levegőkeverék által képezett lapok között helyezkednek el. A 3. ábra a (G) gázlapok és az (L) levegőlapok kölcsönös elhelyezkedését vázlatosan mutatja. A -1—6. ábrán föltüntetett foganatosítási a'ak az 1 -3. ábrán föltüntetettől csaív abban külömbözik, hogy az (A) lángzófej előtt az (m) keverőtér van elrendezve, melybe a gáz-, illetve levegőáramok az (sl) gáz-, illetve (s2) légvezetéken át lépnek és pedig célszerűen a (v) elosztó közvetítésével, mely az (a) lamellákhoz keresztben van e'rendezve. A (v)-néi belépő és gáz-levegőkeverék által képezett lapok az (a) lamellák által számos lapra bontatnak, melyek az (m) keverőtér levegő- és gázlapjaihoz képest merőleges síkokban vannak elrendezve. Ha föltételezzük, hogy az egyes gáz- és levegőlapok áramlásukat a lángzón keresztül folytatják, anélkül, hogy egymással keverednének, akkor az egymást keresztező (v) és (a) lamellák a gáz- és légáramok egyes lapjait kis négyzetekre bontják. A (c) csatornákon át bevezetett levegő (mely a jelen esetben szekundér levegő) újabb levegőlfapokat tol ezen négyzetek közé. A (). ábra az ily módon kapott gázáramokat mutatja, ahol a feketén rajzolt gáz- és légáramokról feltételeztük, hogy egymással egyáltalában nemi keveredtek. A (v) elosztó lamelláiból kilépő áramok függőleges sraffozással, a (c) csatornákból kilépő áramok pedig vízszintes sraffozássá! vannak jelölve. Nyilvánvaló, hogy még abban az esetben is, ha a keverötérben keveredés nem menne végbe, a lángzófejből vékony gázáramok lépnek ki, melyek tökéletesen és köröskörül levegőbe vannak burkolva, úgy hogy a levegő és a gáz tökéletes átkeveredése következik be. A 7 10. ábrán föltüntetett elrendezésnél a lamellakamrák, melyek úgy, mint az eddig ismertetett foganatosítási alakoknál kétoldalt nyitottak, közvetlenül a (G) gázáramot bevezető (s) tokban vannak elrendezve. A gázáram az (i) terekbe lép. Az (L) levegőáram a 7. ábra szerint ;i rácsalakú (t) elosztón át lép be és az (a) lamellák között képezett (c) terekbe áramlik. Azáltal, hogy két-két lamella páronkém egyik oldalon zárva és a második oldalon nyitva van, a gáz- és a levegőáram külön-külön lapok alakjában vezettetnek be; a lapok kölcsönösen egymásba tolódnak és a lángzófej mellső oldalán lépnek ki. A lamellák falvastagsága következtében a lamellák éle előtt örvény képződik, úgy hogy a keletkező láng keresz.merszetben fölváltva gáz- és levegőlapokból áil, melyek párhuzamos áramok és egyegy közbezárt örvénylő lap alakjában haladnak tovább. A lángtérfogat eszerint eltekintve a benne tartalmazott anyagok vegyi összetételétől váltakozó sorrendben oly lapokból áll, melyek számos párhuzamos áram által képeztetnek és oly lapokból, melyek örvénylő áramokból vannak összetéve. Minthogy az örvénylő áramok nem szűnnek meg és a mellettük levő gázrészeket is fokozatosan magukkal viszik és örvénylő mozgásba hozzák, csakhamar tökéletes keveredés áll be oly értelemben, hogy a lángzótól kis távolságban az egész lángtérfogat számos finom örvénnyé alakul át. Az (a) lamellák előtt célszerűen még az (al) lamellarács van elrendezve, mely keverőteret képez. Ezen rácscsal elérjük, hogy a gázok a lángzófejből való kilépésnél nem gyuladnak meg, hanem azok