77522. lajstromszámú szabadalom • Lakat

8. ábra pedig ugyanazok nyitott helyzetének fölül- és oldalnézete. A lakat célszerűen fenekével egy darabban kisajtolt (a) tokban van elhelyezve, amelyet a (b) födél zár be. A célszerűen lapított ellipszis-keresztmetszetű lakatok belsejét a benne szilárdan megerősített, vízszintes (c) lemezeket térre osztja. A (c) lemezen nyugszik a tok belső szélességét betöltő, de hosszánál rövidebb hosszúságú, tehát hosszirányban elcsúsztatható első (d) rekesztőlemez (6. ábra), amelyeit a lakattok keresztmetszetét teljesen elfoglaló méretű, tehát mozdulatlan (e) födőlap (5. ábra) borít. A mozdulatlan (a) födőlap és az alatta levő csúsztatható (d) rekesztőlemez egy rekesztőelemet alkot, amenynyiben a rekesztőlemez két hosszoldalán kiképezett egy-egy (f) fészekbe egy-egy Cg) rúgó van elhelyezve, amely mellső végével a (d) rekesztőlemez fészektövéhez, másik végével pedig a födőlap két hosszoldalán a lap síkjára merőlegesen lehajlított (h) karomra támaszkodik és a rekesztőelemet állandóan a 7. ábrán föJ-tiintetett záróhelyzetbe törekszik hozni. Ily rekesztőelemet egymásfölé annyit helyezhetünk el, amennyi a tok fölső terében elfér, A rajzon (1. és 2. ábra) öt rekesztőelemet tüntettünk fel. Ezek a rekesztőlemezek egyforma méra'.űek. A (c) választólemez, a (d) rekesztők, (e) fedőlapok és (b) fedél a (k) kengyel két szárának átbocsátására megfelelő méretű (j) furatokkal vannak ellátva; a (d) rekesztő'leimezek (j) furatai jobbra és balra (i) kivágásokban folytatódnak, amelyeknek szélessége a (j) furat átmérőjénél kisebb. A kengyel két szárán (csukott1 helyzetben) a (d) rekesztő lemezekkel egyező magasságban 1 rovatékok vannak kiképezve, amelyek a (d) rekesztőlemezeknek (i) kivágásaival kapcsolódnak. A (d) lemezek (i) furatai a hosszközépvonalban nem egybevágó pontokon vannak ugyan kiképezve, de (i) kivágásaik eltérő hosszúságúak. A (c) választólemezhez a tok alsó terében egy (m) nyelv csatlakozik, amely a kengyel hosszabbik szárának átbocsátására megfelelő áttöréssel bír és ezen a végén csuklósan van megerősítve, míg másik végét (n) rúgó állandóan felfelé szorítja. Az Cm) nyelvnek az a rendeltetése, hogy az (n) rúgó hatását közvetítse a kengyel rövidebb szárára illetőleg, hogy az (n) rúgót a (d) rekesztők közé ne engedje. A kengyel hosszabbik szárát alul nyitott hosszfurattal- látjuk el, amelybe Co) rúgót helyezünk el. Az (n) és (o) rúgók alsó végükkel a tok fenekére támaszkodnak és helyzetünkben való megtartásra az (m) nyelv alsó részén, meg a tok fenekén kis rudacskák erősíthetők meg. Hogy a feneket ai rudacskák megerősítésére ne legyünk kénytelenek átlyukasztani és ezzel elrútítani, a fenék belső oldalára egy U-alakú (p) lemezt fektethetünk, melynek két függőleges szára a (c) választólemez alsó fölületéhez támaszkodik és a rúgók tartórudacskáit e (p) lemez alsó vízszintes szárába szegecselhetjük. Ha már most a (k) kengyelt záró helyzetbe (1. ábra) lenyomjuk, akkor az (o) rúgót és az (m) nyelv közvetítésével az (n) rúgót összeszorítjuk, viszont a nyitott helyzetben eddig összeszorítva tartott (g) rúgók felszabadulnak és a (d) rekesz,tőlemezeket (j) furataik helyzetének és (I) kivágásaik hosszméreteinek megfelelően előretolják és ezáltal a (i) kivágások két párhuzamos szélével a kengyel két szárának (1) rovatékait megfogják és egyúttal az előrerúgó (d) rekesztökkel az (r) kulcsot kilökik. Viszont a kulcsnak, a tok (s) hasítékán való bevezetésekor a kulcs fésűszerü fogaival (amelyek a Cd) rekesztőlemezekkel egyező magasságban és a rekesztőlemezek kivágásai mértéke által meghatározott különböző darabbal való elcsúsztatás eltérő mértékeivel egyezően eltérő hoszszúságuak) a (d) rekesztőlemezeket a (g) rúgók ellen akkora mértékben toljuk be,