77506. lajstromszámú szabadalom • Röntgenező, és eljrás olyan röntgensugarak előidézésére, melyek keménységi foka a léghijasságtól fűggetlenűl tetszés szerint beállítható

Megjelent 1921.9S1. évi február lió 10-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^ SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77506. szám. IV/d. OSZTÁLY. Röntgencső és eljárás olyan röntgensugarak előidézésére, amelyek keménységi foka a léghíjasságtól függetlenül tetszés szerint beállítható. DR

LILIENFELD GYULA EDGÁR EGYETEMI TANÁR LIPCSÉBEN. A- bejelentés napja 1919 február hó 27-ike. Elsőbbsége 1913 november hó 15-ike. A G2760. számú magyar szabadalmi leírásban olyan eljárás van ismertetve röntgensugarak előidézésére, amelynél a legszélső határig léghíjassá tett teret villamosan vezetővé tevő részecskék a röntgenkisüléstől független primerfolyamat útján keletkeznek. Ez a primerfolyamat kisülési folyamaiból áll, amelynek elektródái ugyanazon térben vannak elrendezve, mint amelyben a nagyfeszültségű röntgenkisülés végbemegy. Ez az elrendezés azzal a hátránnyal jár, hogy különösen nagy keménységi fokoknál a röntgenkatodát körülvevő sötét tér egészen a primerkisülés terébe nyúlik és ezt károsan befolyásolja. A találmány tárgyát tevő elrendezésnél ez a hátrány azáltal van megszüntetve, hogy a primerkisülés elektródái a röntgenkatoda útján a röntgenkisüléstől elektrosztatikusán védve vannak. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő el. rendezés egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van föltüntetve. A (3) röntgenkatoda a primer-, vagyis az úgynevezett gyújtókisülés terét, amelyet a berendezés transzformátorának Cl') szekunder tekercse táplál elválasztja a röntgenkisülés terétől. Az (1) izzó katoda tehát a (3) katoda mögött van elrendezve. A legegyszerűbb kiviteli alaknál a (3) kaíodát egyidejűleg a primerkisülés anodája gyanánt használjuk. Nagy terheléseknél előnyös lehet külön, lehetőleg hűthető (2) primeranoda elrendezése az (1) és (3) katoda között. A föltüntetett kiviteli alaknál a (2) anoda platinacsőből áll, amelynek két vége az üvegbe van forrasztva. Ezen cselben a (2) anodát a (3) katodával vezető összeköttetésbe hozzuk,, vagy pedig a (3) ka.todának a (2) anodálioz képest pozitiv feszültséget adunk, amely feszültség azonban a (4) antikatoda feszültségéhez képest negatív vagy határértékben egyenlő. A feszültségek ezen elosztása folytán az a ügyelemre méltó jelenség következik be, hogy a primerkisülés elektródáinak feszültsége legföljebb néhány ezer volttal tér el a röntgenkatoda feszültségétől és határértékben ezzel a feszültséggel egyenlő, míg az emített elektródák és az antikatoda közötti feszültségesés tízezer volt többszörösét teszi. A berendezés (s) induklora vagy transzformátora által szolgáltatott nagyfeszültségű szekunderkisülés (röntgenkisülés) a fönnálláshoz szCikséges villamossághordozókat a (3) katoda nyílásain át a kalodának a primerkisülés hordozóival érintkezésben álló fémjétől vonja el. Ezen körülmény folytán a (3) katoda és a (4) antikatoda között kisülés kövelkezhetik be. Meg van továbbá adva annak a lehetősége, hogy a primerkisülés módosítása útján ennek a kisülési folyamatnak a transzformátor minden adott feszültségesésénél tetszőleges áramerősséget kölcsönözzünk, tehát végeredményben a (4) antikatodánál előidézett röntgensugaraknak tetszőleges intenzitás mellett tetszőleges keménységi fokot adjunk. Különösen előnyös az a körülmény, hogy a találmány tárgyát tevő elrendezésnél az összes elektródák egyenes irányban fekszenek és emellett a feszültségesés azi elektródák összekötő vonala mentén mindig ugyanazon értelemben változik. Ennek az az eredménye, hogy a két kisülési folyamat egymást támogatja, minthogy az elek-