77489. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton- árbócláb
. Megjelent 1931. évi február hó 10-én. MAGYAR KIRÁLYI |jj|| SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77489. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Vasbeton-árbócláb. FEUCHTINGER RUDOLF MÉRNÖK, MŰSZAKI TANÁCSOS WIENBEN. A bejelentés napja 1919 május hó 27-ike. A jelen találmány tárgya vasbetonárbócláb, mely lehetővé teszi távirdai, telefon- vagy efféle vezetékek oly faárbó. cainak újbóli alkalmazását, melyeknek hossza a lerothadt törzsvéggel csökkent, még pedig anélkül, hogy az árbocot mélyebben kellene elhelyeznünk. A találmány egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy tetemesen rövidebb faárbócokat használhassunk új telepeknél, ami a magas faárak és munkabérek mellett tetemes költségcsökkenést jelent. Az alább ismertetett vasbeton-árbóclábak korlátlan tartósságában és aránylag olcsó előállításában fekszik a találmánynak további gazdaságilag értékes •momentuma. A fönti célok elérésére a vasbetonhüvelyből álló árbócláb fölső része, még pedig körülbelül a talaj szintjében, a találmány szerint vagy harántfallal, vagy pedig kúpos szűkülettel van ellátva, melyre az árbóc támaszkodik. Hogy ezeket a berendezéseket az árbócláb rendeltetésének befolyásolása nélkül kiküszöbölhessük, a találmány szerint úgy is eljárhatunk, hogy egész magasságában üreges árbóclábat alkalmazunk, melyet a törzsvég magasságáig kövekkel vagy efféle anyaggal töltünk ki. A találmány további jellemzője abban áll, hogy az- árbócláb hosszának azon övében, mely a földből közvetlenül ki- és abba benyúlik, vagyis a veszélyes keresztmetszet körzetén, külön fegyverzetet rendezünk el, miáltal teljesen kielégítjük a vasbeton-árbóclábbal szemben támasztott követelményeknek. A mellékelt rajz a vasbeton-árbócláb három példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1., 2. és 4. ábrák függélyes hosszmetszetek. A 3. ábra a fél vasbetonhüvely keresztmetszete a 2. ábra a—b vonala szerint. Mint a rajzból kitűnik, az árbócláb (1) hosszvasakból (1. ábra) és (2) harántvasakból alkotott fegyverzettel merevített vasbetoncsövekből áll. A fegyverzet veszélyes keresztmetszetének körzetében, tehát azon a helyen, mely közvetlenül a földbe be- és a földből kinyúlik, a (2) harántvasiak sűrűbben vannak elrendezve, hogy a láb az ezen helyen fellépő hajlítónyomatéknak elílentállhasson. A vasbetonlábak, melyeknek külső köpenyfölülete le-