77470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gépzsír előállítására
Megjelent 1V)21. évi január hó 34-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 77470. szám. XI/d. OSZTÁLY. Eljárás gépzsír előállítására. DR LANTOS ERNŐ VEGYÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 október hó 13-ika. Ismeretes, hogy a gépzslrl rendszerint zsírsavból vagy olajból állítják elő olyformán, hogy nevezett anyagok ásványolajas oldattal, mésztejjel, melyhez esetleg nátriumhydroxydot is kevernek, elszappanosítják. A jelenlévő víz ől a terméket vagy azáltal, hogy a vizet kifőzik vagy centriíugálással, vagy a két módszert egyiifttesen alkalmazva különítik el. Ezen eljárásnál lényeges, hogy az összes vizet ne távolítsuk el, vagy ha ezt meglettük volna, hogy egy kevés vizet elegyítsünk, amíg nem egészen kihűlt termékhez, mert homogén gépzsíri csak akkor kapunk, ha a keverék kevés vizet is tartalmaz. Ilolde, Ubbelohde, Marcusson kísérletekkel igazolták, hogy a gépzsír, mely egy nátron-mészszappan colloid oldata ásványolajban, csak akkor homogén, ha egyszersmind vizet is tartalmaz és nevezett búvárok 'több — különböző helyről származó — gépzsírt vizsgálva, megállapították, hogy a gépzsír víztartalma féltől négy (14— 4) százalékig terjedhet. Ezeket előrebocsátva, nem hagyhatom említésen kívül azon tapasztalataimat sem, melyek szerint nagymennyiségű gépzsír tönkremehet az ipari előállítás közben, ha a vízmennyiséget nem találjuk el pontosan. Ha a vízből túlkeveset veszünk, úgy az árú nem lesz homogén. Kásás külsejű lesz, ha pedig túlsók vizet találunk venni, úgy az árú túlpuha lesz. Még egy további hátránya az ilymódon előállított gépzsírnak, hogy olvadási pontja najyon alacsony és így olyan esetekben, amidőn a kenendő területek, gyors forgás miatt, nagy oh fölmelegednek, nem alkalmas a kenésre, mert megolvad. Az általam föltalált eljárásnak az a lényeges műszaki előnye, hogy egyrészt az árú összetétele állandó, minthogy vizet egyáltalán nem tartalmaz, másrészt, hogy olvadási pontja körülbelül harminc fokkal magasabb, amennyiben a közönséges gépzsír hetvenöt fokon olvad, míg az eljárásom szerint előállított gépzsír olvadási pontja százöt fok. Végül azon gazdasági előnye is van eljárásomnak, hogy lényegesen kevesebb zsírsav, illetve olaj szükségeltetik, mint a megszokott eljárásnál, amennyiben száz súlyrész gépzsírhoz csak öt súlyrész zsírsav vagy olaj szükségeltetik tizenkét súlyrész helyett. Eredeti tervem az volt, hogy a zsírsavat, illetve olajat teljesen montanviasszal pótolom. Kísérletem közbeír azonban rájöttem arra, hogy a montanviasz sem nátronnál, sem mésszel nem szappanosílható el és hogy az elszappanosítás kálium, hydroxyddal is csak azon esetben sikerül, ha egyúttal zsírsav vagy olaj is jelen van. Mindezek után röviden összefoglalva, azt mondhatom, hogy eljárásom lényegében abban különbözik a gépzsír előállítiásánál használatos eljárásoktól, hogy a zsírsav, illetve olaj huszonöttől hetvenöt százalékig terjedő részét montanviasszal pótoljuk és hogy elszappanosító anyagul káliumhydroxydot használunk. A nyert gépzsír teljesen vízmentes és olvadási foka a szokottnál harminc fokkal magasabb. Az eljárás gyakorlati kivitele a következő : Nyilt üstben öt súlyrész zsírsav vagy növényi olaj és öt súlyrész monlanviasz elegyét húsz súlyrész hármas viscosítású (50°.on) ásványolajban melegítés közben oldjuk és az oldatot hetven fokon elszappanosíljuk, másfél súlyrész kálium-