77469. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabáltozószelep
nék, akkor a (d) lemez megemeltetik és % (b, b) szeleptányérok erősen fészkükre szoríttatnak. Az (e) térbe zárt gáz- vagy légmennyiség kellő meghatározása célszerűen következőkép történik. A teret először is szűk furat révén a (c)-nél kívánt légnyomású térrel, tehát pl. a föld fölszinén uralkodó légtérrel kötjük össze; azután a furatot pl. beforrasztással elzárjuk. Haj 1 atm. abs.-nál magasabb nyomást kell a szelepnek szolgáltatni, akkor az (e) térben ezt a magasabb nyomást kell a zárás előtt létesíteni. Ez a nyomásemelkedés levegőnek az (e) térbe való beszivattyúzása által eszközölhető, az (e) térnél alkalmazott szelep segélyével. A szelep például egyszerű kerékpárszelep alakjában képezhető ki. Látjuk tehát, hogy ily módon a szelepet igen egyszerűen a legkülönbözőbb nyomásokra állíthatjuk be. Azonkívül a működési mód is minden esetben a barométerállás változásaitól független. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a tulajdonképeni szeleptesttel összekötött (d) födőlap előtt a helytálló (m) harántfal van beépítve. Ha ugyanis levegő vagy gáz áramlik be az (a) nyíláson és a fglső (b) szelepen át, úgy beállhat az az eset, hogy ez. a légáram az (m) harántfal hiányában a (d) födőlaphoz ütközve erre dinamikai hatást gyakorol, mely a s/atikai hatást zavarná. Ezt a hátrányt a helytálló (m) harántfal elrendezése által elkerüljük, minthogy a keresztüláramló gázvagy légáram nem ütközhetik közvetlenül a (d) födőlapba. A statikai nyomás az (m) harántfal fölött és alatt ugyanaz marad, amit ebben a harántfalban külön (n) furatok elrendezésével lehet elősegíteni. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a bezárt gáz- vagy légmennyiség az (o) dugattyú fölött foglal helyet, mely a szívóvezetékben uralkodó statikai nyomás változásánál megfelelően ide-oda mozgattafik. Ekkor a föntemlíteti membrán vagy (g) rúgóscső eleshetik, mely a föllépő ide-odaimozgások következtében igen nagy igénybevételnek van kitéve és így törékennyé válhatik. A dugattyú a fönt leírt módon összekötőrúd útján működteti a (b, b) szelepeket. A fönt leírt kiviteli alakoknál az (e) elzárt tér a szelepházba szilárdan van beépítve. Hogy már most a mindenkori abszolút nyomást ezen térben bizonyos határok között tetszőlegesen változtathassuk, a 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál olyan elrendezés van választva, mely ennek a' térnek nagyságát beállítani engedi. Ezen célból a hengeres (f) tok fenéklapja csavarmenetek segélyével van a szelepház megfelelő meneteibe becsavarolva. Szabadalmi igények: 1. önműködően szabályozó szelep, azáltal jellemezve, hogy a szeleptoknak egy minden oldal felé zárt belső üregében a külső levegőtől nem befolyásolhatóan elzárt levegő- vagy gázmenynyiség úgy hat egy, a szeleppel összekötött membránra, vagy effélére, hogy a szelep mögött állandó nyomású levegő- vagy gázáram létesítése céljából a szelepnyílás, változó légköri nyomásnál, önműködően beállíttatik. 2. Az 1. igényben védett, önműködően szabályozó szelep változata, azáltal jellemezve, hogy a membránra, vagy a szelep más ilyen állítószerkezelére ható levegő- vagy gáznyomás a bezárt légmennyiség sűrűségének változtatása által állítható be. 3. Az 1. igényben védett, önműködően szabályozó szelep változata, azáltal jellemezve, hogy a légátáramlás dinamikai hatásának kikapcsolására egy vagy több helytálló (m) védőfal van elrendezve. 4. Az 1. igényben védett, önműködően szabályozó szelep változata, azáltal jellemezve, hogy a külső levegőtől nem befolyásolhatóan elzárt gázmennyiség (e) dugattyúra hat. 5. Az 1. igényben védett, önműködően szabályozó szelep változata, azáltal jellemezve, hogy a légmentesen elzárí tér nagysága, fenékfalának beállítható ágyazása folytán, változtatható. (t rajzlap melléklettel.) Patl'is uyoD^iJa, ííudapefet.