77453. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bányavájatok előállítására
Azon része mögött, melyre a "vájathomlokról a íejtőgép hatása alatt lehulló anyag jut, a csatorna szélességét jelentékeny mértékben kisebbíteni lehet, úgy hogy a fejlőgép szűk és alacsony váj a tokban is jól hozzáférhető és a vájatban a forgalom sincs megakasztva, mialatt a csatorna dolgozik. A csatorna szélességének ez a csökkentése célszerűen egyoldalúan történik, mert ezáltal a szűk vájatokban a forgalom még inkább meg van könnyítve és mert anélkül, hogy a csatorna Jenekét magasabbra kellene helyezni, a hajtómotor fölállítására szükséges helyet is megkapjuk ily módon. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási példáját tünteti föl. A szállítócsatoraa itt egy vájatfejtő géppel kapcsolatban van bemutatva, mely gép pontosan egyenes irányú vájat előállítását engedi meg. A rajzon: az 1. ábra egy földalatti vájat függélyes hosszmetszete a 3. ábra (A—B) vonala mentén, a 2. ábra annak vízszintes metszeíe az 1. ábra (C—D) vonala mentén és a •3. ábra ugyancsak vízszintes metszete az 1. ábra (E—F) vonala mentén. A vájatfejtő gép a rajzolt foganatosítási példánál az (1) rúdból áll, mely a (2) és a (3), illetve a (3')csapágyakban az (5) kézikereket hordó (4) csavarorsó segélyével a vájat tengelyével párhuzamosan fokozatosan előretolható. A (3) csapágyrész a (4) csavarorsóhoz való (6) csavaranyát hordja és mindkét, (2) és (3) csapágyat egy-egy (7) és (8) feszítőtartó tartja, mely feszítőtartók a vájat függélyes oldalfalaihoz tárna-szikodnak. Az (1) rudat forgás ellen biztosítjuk. A (3) csapágy mellső (3) része oldhatóan ül annak hátsó, a (8) feszítőtartóval összekötött (3') részén. A (3) mellső csapágyrész tehát szintén előre vándorolhat, ha az (1) rúdnak a vízszintes irányhoz képest elfoglalt helyzetének kellő biztosítása után a (7) mellső feszítőtariót megoldjuk és az (1) rúdon előretoljuk. A (3, 3') csapágyrészek újból való összeillesztése akkor történik, ha már a (8) második feszítőtartót is előretoltuk. Az (1) rúd előretolása és a (7) és (8) feszítőtartók előbbre helyezése időről-időre a (11) vájathomlok megtörtént lefejtése arányában megy végbe. Az (1) rúd mellső végén elrendezett függélyes (12) csap körül a (14) kéziemelő elforgatható, mely emelőnek (13) villaalakú része a (12) csapra merőlegesen álló (15) csap közvetítésével a (16) kart hordja. Ezen a karon van elrendezve a (17) kőzetfejtő szerszám és ennek (18) hajtómotorja. A (17) szerszám a gépnek a rajzon föltüntetett foganatosítási példájánál a (19) nyíl irányában forog és egyidejűleg a (12) kar hossztengelye körül a (20) nyíl irányában is. A (14) kéziemelő segélyével a (16) kart a (21) nyíl irányában, valamint az ezen nyíllal ellenkező irányban el lehet mozgatni. A (14) karban ágyazott és a (22) kézikerékkel ellátott csavarorsó ségélyével a (16) kart a (23) nyíl irányában és az ezzel a nyíllal ellenkező irányban lehet elmozgatni. A (14) karon elrendezeit (48) és a (13) villán alkalmazott (47) ütközők a (16) kar folytonosan azonos kilengését biztosítják úgy ennek a (16) karnak függélyes, mint vízszintes irányú kilengő mozgásai alkalmával, úgyhogy tehát az (1) rúdnak ezáltal lehetővé tett, pontosan egyenes vonalú előremozgatásával kapcsolatban pontosan egyenes vonalú vájat állítható elő. A (4) csavarorsónak (5) kézikereke segélyével foganatosított alkalmas elforgatásával a vájat valamennyi hosszhatároló fölületének pontos síkalakja tetszőleges mértékben biztosítható. A (25, 26, 27) rázócsalorna (25, 26) mellső részét a (28) feszítőtartók tartják a (30) hajlékony húzószervek (láncok) segélyével. Az emögött lévő (27) csatorna rész, mely, mint ismeretes, egyes, egymással összekötött csatornarészekből áll, ugyanilyen (29) feszílőtarióko-n szintén (30) láncokkal van fölfüggesztve. Hogy megfelelő helyet kapjunk a (31) hajtómotor elhelyezésére, a (27) hátsócsatornarész (29) feszítőtartói 'közül a mellső magasabban van elhelyezve, mint a többi. A 2. ábrán a rajz világosabbá tételére a (28) és (29) feszítői art ók, val-amint a (25, 26) csatorna rázómozgásának létrehozására szolgáló szerkezet nincsenek föltüntetve. Mint az 1. ábrán látható, a csatorna közvetlenül a (32) vájattalp fölött van elrendezve, úgy hogy (25) mellső vége, melynek szélessége a (32) vájattalp szélességével egyenlő, a (17) fejtőszerszám által lefejtett öszszes kőzetet önműködően, tehát kézzel való minden segítség nélkül, fölveszi és tovaszállítja. A csatorna rázómozgásának előidézésére a (31) mótor szolgál, mely a (34) végnélküli csavar és a (35) csavarkerék segélyével a (37) forgattyú t hajtja. Ez a forgattyú körülforgása közben a csatornát hosszirányában ide-oda mozgatja. A (11) vája-thomlok felé irányúló mozgásakor ez a csatorna a (42) rúgót megfeszíti, úgy hogy ez a rúgó gyorsítóan hat a csatorna ezt köve-tő yisszamozgására, miközben a csatornára hullott kőzettörmelék is a vájat nyitott vége felé irányúló mozgást kap. Mellső, a lefejtett anyagot legelőször fölvevő (25) része mögött a csatorna szélessége egyoldalúan tetemes mértékben csökken. Ezáltal, ha a vájat szűk, igen kényelmes forgalmat biztosíthatunk a vájatban és kényelmesen megkapjuk a (31) mótor fölállítására szükséges helyet is. A csatorna (25, 26) mellső része (44) csuklórudakkal az utána következő, a (29) feszítőtartókon önállóan fölfüggesztett (27) csatornarésszel van összekötve. Ila a (25, 26) mellső csatornarészt a (11) vájathomlok bizonyos mértékű lefejtése után előretoljuk, akkor nem kell mindjárt a (27) hátsó
