77447. lajstromszámú szabadalom • Közbetolt vasbetonmenyezet
: Megjelent 1921. évi január hó 20-án. MAGYAR KIRÁLYI Wgjgf SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 77447. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Közbetolt vasbeton mennyezet. DK KATONA FÜLÖP MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 október hó 23-ika. Közbetolt mennyezet alatt azt a mennyezetet értjük, melynél vasbeton pallókat helyeznek el "vastartók közé. A p,állók a vastartók 'talpain feküsznek fel. Ez a kétségtelenül nagy előnyöket nyújtó mennyezet a gyakorlatban azért nem őr. vend nagy elterjedtségnek, mert a pallóknak elhelyezése a talpaknak túlságos keskeny volta miatt nagy nehézségekkel jár. A vastartókat ugyanis nem lehet ectiméternyi pontossággal elhelyezni és így az előrajzolt távolságra előre kikészített pallók vagy néhány centiméterrel hosszabbak és a tartók között el nem térnek, vagy rövidebbek és akkor keresztül esnek. Jelen találmány ezt a hajt teljesen kiküszöböli és lehetővé teszi, hogy ugyanazon egy hoszszúságú pallókkal különböző fesztávolságú vastart óközök áthidalhatók legyenek. Ilyen mennyezetet 'láthatunk keresztmeitszetban az 1. ábrán, fölülnézetben pedig a 2. ábrán. Ugyancsak egy másik kiviteli alakot mutat a 3. ábra keresztmetszetben és a 4. ábra fölülnézei'ben. Ennél a kiviteli alaknál a pallók nem a talpon, hanem a fölső övön feküsznek föl. A vastartók (a)-val, a pallók (b)-vel vannak megjelölve. A találmány lényege most már az, hogy minden palló fölváltva mindig csak egyik (b) végével fekszik föl a vastartón, míg a másik (b) vége nem ér a tartóig, hanem szabadon lebeg, tehát nem fekszik föl a tartón. Ezt a hiányzó másik fölfekvést azzal pótoljuk, hogy a pallót oldalainál fogva a két szomszédos pallóhoz hozzákapcsoljuk, iegalkahnasabban cementes habarcs segélyével. Ezt a kapcsolást az oldalaknak horonyszerű kiképzésével vagy csa. podásával még fokozni lehet. A gyakorlat beigazolta, hogy a cementes habarcs okozta tapadó szilárdság teljesen elegendő a lebegő pallóvégre nehezedő terhelés fölvételére. A palló lebegő végének a tartó szélétől való távolságát a pallóhossz egynegyed részének a mértékéig tetszés szerint megválaszthatjuk. Ezáltal válik lehetővé, hogy valamely épület mennyezetének legkülönfélébb tartóközeit egy-, legföljebb kétféle hosszúságú pallókkal ki tudjuk tölteni. A palló lebegő vége és a vastartó közötti üres teret természetesen még ki kell tölteni, ami legcélszerűbben kibetonozással történhetik. A pallóknak elhelyezési módját az 1. ábrából lehet kivenni. A pallóknak, melyeknek oldalait cementes habarccsal bekenjük, egyszerűen egymás mellé helyezzük, illetve egymás felé nyomjuk. Néhány másodpercnyi odanyomás rendesen elegendő ahhoz, hogy. a lebegő pallóvég a két szomszédos, jobban mondva az egyik szomszédos pallóhoz hozzáragadjon. 11a az elhelyezési munkát gyorsabban akarjuk elvégezni, úgy az 1. ábra jobboldali tartója alatti ideiglelenes alátámasztási módot használhatjuk legcélszerűbben. Ez áll két (d), a vastartóval párhuzamosan haladó deszkából, melyek az (e) hevederek és az (f) akasztók segítségével a tartó alsó talpaira vannak erősítve. Ezek a deszkák tartják ideiglenesen a pallók lebegő végét és ezek szolgálnak egyúttal mintaállványul a kibetonozandó kis térközök (c) részére. Ha a pallókat a fölső övre helyezzük, (lásd a 3. és 4. ábrákat), akkor a lebegő véget a szomszédos tartóköz fölfekvő végéhez közvetlenül illeszthetjük. Ilit tehát üres és még kibetonozandó térközök .nem fognak keletkezni és a tapadás ínég
