77430. lajstromszámú szabadalom • Összekötődarab szijak számára

Megjelent 1921. évi január lió 127-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 774BO. szám. Ve/l. OSZTÁLY­Összekötődarab szíjak számóra. GLEERUP-MOLLER MAGDELIN CRISTIAN GYÁROS KOPENHAGENBEN. A bejelentés napja 1919 május hó 21-ike. Jelen találmány tárgya oly összekötődarab gép­szíjak számára, mely vagy egyes, vagy pedig a középen összefüggő, fémből vagy efféléből való elemekből áll, melyeknek többé vagy kevésbbé sík középrésze a szíj harántirányában fekvő -két oldala mentén egy vagy több kiugrással vagy foggal van ellátva, mely kiugrások vagy fo­gak Z, S vagy pedig U-alakban vagy ehez hason­lóan vannak meghajlítva. Ezen fogak a szíj végé­ben alkalmazott megfelelő nyílásokba dugatnak, úgy hogy a sz'íjvégek ezen lényegükben Z vagy S alakú fogaknak a szíj síkjára többé ' vagy kevésbbé merőlegesen álló részei által összetar­tatnak. Az elemeknek vagy az összefüggő szíj­összekötődarabnak azon része, mely a Z vagy S alakú fogak között fekszik, sík lehet vagy pedig fölfelé vagy lefelé lehet meghajlítva, vagy padig ezen lemezalakú középrész két részre lehet osztva, mely részek csukló vagy hajtogatás segít­ségével a szíj harántirányában vannak egymás­sal összekötve. A Z vagy S alakú fogak visszafelé hajlított végekkel lehetnek ellátva, miáltal lé­nyegben U alakot nyernek, úgy hogy a fogak leg­külső vége a szíjban alkalmazott megfelelő nyí­lásba nyúl le vagy pedig a szíjba belekalapácsol­ható. Hogy a szíjnak végei minél szorosabban kerül­jenek egyás mellé, célszerű a szíjösszekötő vaigy az egyes elemek középrészét fölfelé hajlítva el­rendezni, míg a szíjnak végei a Z, S, esetleg U alakú fogakon fekszenek föl, úgy hogy a szíj végei a szíjösszekötőnek középső részén való kalapá­csolást vagy erre gyakorolt nyomás által egy­máshoz közelebb hozhatók. A mellékeli rajz a találmány tárgyának több foganatosítási példáját tünteti föl. Az I. ábrán a szíjba behelyezett szíjösszekötő a szíj fölületére vett nézetben látható. A 2., 3., 4. és 5. ábrán a szíjösszekötőnek a szíj hosszirányában vett nézete látható egy-egy foga­natosítási példa számára1 . A 6. és 7. ábrák a szíjösszekötőnek hasonló jiéze­teit mutatják a szíjösszekötőnek középső részén harántirányban végigfutó íhajtogat^ssíal, illettve csuklóval. A 8. ábra fölfelé hajlított középrésszel biró Szíj­összekötőnek a szíj végein való alkalmazását tün­teti föl. A 9. ábra ugyanezen szíjat a szíjösszekötő középrészének laposra vagy közel sík alakra való kalapácsolása vagy nyomása után tünteti föl. A 10. ábra a 9. ábrán látható szíjösszekötőt a Z vagy S alakú fogak fölé tolt födővel való ellátása után mutatja. A II. ábra a szíjösszekötőt fölülnézetben tünteti föl. Amint az 1. ábrából látható, a szíjösszekötő lemezalakú, sík vagy hajlított (1) középrészből áll, mely két! oldalélé mentén tetszőleges szánni (2) kiugrással vagy foggal van ellátva, melyek lényegükben vagy négyszögalakúak, vagy pedig legömbölyített végük felé keskenyednek, amint ez az 1. ábrán megállapítható. A (2) fogak kö­zötti bevágások belső fenékrésze egyenes vonalú vagy legömbölyített lehet vagy pedig előnyösen ékalakban van legömbölyítve, amint ezt az 1. ábra mutatja. A (2) fogak Z, S, vagy U alak-

Next

/
Thumbnails
Contents