77388. lajstromszámú szabadalom • Hajtórendszerrel Ferraris-mótorral ellátott függő túláramra működésbe lépő időzítőrelék vagy árammérők vagy áramóraszámlálók részére

Megjelent li>2. évi január lió lO-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 77388. szám. VIIlg. OSZTÁLY. Hajtórendszer Ferraris-motorral ellátott függő, túláramra működésbe lépő idözitőrelék vagy árammérők vagy áramóraszámlálók részére. ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS-GESELLSGHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1919 április hó 10-ike. Elsőbbsége 1918 január hó 3-ika. A találmány tárgya túláramra műkö­désbe lépő időzítőrelé, melynek kiváltási ideje nagyon nagy áramerősségekig azok­kal fordított arányban csökken. Ezt a tu­lajdonságot a találmány értelmében Fer­raris-motorként szerkesztett hajtórend­szer alkalmazásával érjük el, melynek forgató nyomatéka két tényező szorzatá­ból adódik. Ezen tényezők egyike a relén átfolyó áramtól függően említésreméltóan nem változik, míg a másik az áramtól függően közel arányosan növekszik. Ilyen forgatónyomaték létesítésére egymáshoz viszonyítva, közel 90"-al eltolt két válta­kozó fluxus működik együtt, melyek a ta­lálmány értelmében a vasban különböző erősségű telített utakat találnak és ger­jeszőtekercseiknek a főáramkörhöz való különleges kapcsolása következtében a szükséges fáziseltolást megkapják.. Az ilyen relének a Ferraris-tárcsa elvén ala­puló példaképen vett kiviteli alakját az alábbiakban a mellékelt rajzzal kapcso­latban ismertetjük. Az (S) fémtárcsa a lemezeit vasból való háromszárú (E) hajtómag sarkai között az (F) rúgóerővel szemben forog. A meg­felelő kapcsolónak a relé által való ki­kapcsolása akkor következik be, amikor az (S) tárcsával mereven összekötött (A) tiiköző a (K) kontaktusokat egymással érintkezésbe hozza. A hajtómag középső szárán elrendezett tekercsen az ellenőr­zendő áram közvetlenül folyik át. Ezen tekerccsel az indukciómentes (W) ellen­állás sorba van kapcsolva. A hajtómag két külső szárán ezen ellenállással párhu­zamosan tekercsek vannak elrendezve, melyek úgy vannak méretezve, hogy az ellenállástól 'az áramnak csak kis tört­részét vonják el. Ezen rendszabállyal el­érjük, hogy a két külső szárat mágnesező áram a középső szár áramához képest körülbelül 90c -al késik: a hajtómag tehát forgatómezőt alkot, mely a fémtárcsát a nyíl által jelzett irányban magával vinni törekszik. A tárcsára kifejtett forgatónyo­maték nagysága tudvalevőleg arányos, egyrészt a két külső szárból, másrészt a középső szárból kiküldött erővonala- t­mok szorzatával. A viszony oka; már mostan úgy vá­lasztjuk meg, ami a (W) ellenállás te­kercsszámanak megfellelő méretezésének könnyen lehetséges, hogy körülbelül mát a rendes üzem iramnál a középső SÍ ir meglehetősen erősen legyen telítve, míg a külső szárak telítése még nagyon c<x>

Next

/
Thumbnails
Contents