77377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék melegmennyiségek mérésére, melyet fűtőtestek, melegvícsapok, gőzcsapok és hasonló központi telepekkel összefűggő meleget szolgáltató eszközökből veszünk

rasztóhelyek környezete 2-vel és a hideg forrasztóhelyek környezete 3-tnal van je.lölve. A (2) környezetet cső képezi, mely a megfelelő (4) melegvezetékből pl. gőzvezetékből" vagy melegvízvezetékből indul ki és melyen az ez utóbbin áthaladó melegközeg egy része átáramlik, mely célból a (4) vezetékbe egy pontosan méretezett (5) cső vagy hasonló lehet beiktatva. A (3) hideg környezet egy hidegvízvezeték vagy hasonló egy része lehet. A (2) és (3) csövek a rajzon föl nem tüntetett tetszésszerinti módon a hőmérséklet kicserélésére vannak berendezve. Ezen csövek közös fallal vagy közös bordákkal vagy hasonlóval vagy oly fölületekkel lehetnek ellátva, melyek sugárzása által hőkiegyenlítően hatnak, vagy kölcsönös vezetékkapcsolátokkal, nem tömttően záró falakkal vagy hasonlóan lehetnek fölszerelve, melyek a meleg és hideg közeg folytonos keverését teszik lehetővé. A hőkicserélés esetleg magukkal a termoelemekkel mint közvetítőkkel — vezetés vagy sugárzás útján — eszközölhető, amennyiben a meleg cső az elemek egyik végén megy keresztül vagy ezek köré van fektetve és a hideg cső hasonló módon az elemek másik végén van elrendezve. A (2) és (3) környezetek közti hőkicserélés következtében a termooszlop kiilöböző helyein a megfelelő forrasztóhelyek különböző hőmérsékletűek lesznek. A rajzon föltüntetett vázlat szerint, melyen minden második meleg és minden harmadik hideg forrasztóhely hőmérsékletadat által van megjelölve, a meleg forrasztóhelyek hőmérséklete a pontozott vonallal jelzett (6) nyíl irányában gyorsan csökken, t. i. 57°ról kb. 12°-ig, és a hideg forrasztóhelyek hőmérséklete ugyanezen irányban lassan növekedik, ugyanis 10.2°-ról 12.0°-ig. A vázlat azon önkényt fölvett esetnek felel meg, hogy az elemek egyike, még pedig a jobbszélső elem gyakorlatilag hatástalan és azon hőmérsékletadatokból indul ki, hogy a többi elemek működése és feszültsége fokozatosan csökken, minél inkább jobb felé fekszenek. Ha a hőközeg a (2) csőben kisebb sebességgel halad vagy alacsonyabb hőmérsékletű, mint az, amely a föltüntetett állapotnak megfelel, akkor mélyebben a?. oszlopba hatásos hőkicserélés fog bekövetkezni úgy, hogy ekkor több elem lesz működésen kívül és a többi elemek feszültségének fokozatos csökkenése megfelelő arányban erősebb lesz. A (2) csőben a hőközeg különböző sebességeinek vagy hőmérsékleteinek tehát a (7) mérőben a termoáram bizonyos erőssége felel meg és ha az arányok kellőképpen vannak meghatározva, akkor a mérő adatai egy bizonyos időtartam számára a hőmennyiségekre nézve szabatos mértékei adnak, melyek ezen időtartam alatt a (4] vezetékből vétettek. A vázlatban föltételezett egyenletes hö átmenet elemről-elemre a találmánya nézve nem bír fontossággal. Ha az ele mek egymástól különböző távolságbar állanak, akkor a hőátmenet, egyébkén egyenlő körülmények között, különbözt nagyságú lesz és ugyanez fog bekövet kezni, ha a hőkicserélő terület különbőz részei számára való hőkicserélés fölté telei különbözőek. Ebben a tekintetbe szerepet játszhatik az, vájjon a hideg köt nyezetben a hőközeg áramlását követ vagy ezzel ellenkező értelmű mozgás va jelen, mint azt a (8) nyíl mutatja, vag pedig a rajz síkjára merőleges irány mozgás következik be vagy más mozgá állapot van jelen. Ugyanígy lényeges, hogy a meleg k( zegben a hőmérséklet egészen a hide közeg hőmérsékletéig vagy a kezdeti h< mérsékletig vagy csaknem ezen határ vitetik le. A hőkicserélés eredménye eg középhőmérséklet, tehát a föltiintete példánál krlb. 30° vagy még magasat hőmérséklet lehet. A hőkicserélésnek t vábbá nem kell teljesnek lennie, hanem teljes hőkicserélésnek bizonyos %-áv lehet egyenlő. Ezek a kérdések többny attól függnek, mily nagy mennyiségei