77350. lajstromszámú szabadalom • Berendezés aluminiumedényeknek buktató (hézag) öntéssel történő előállítására

- 2 szabó (c, d) belső forniarész, mely egy darabból lehet készítve, vagy szintén két, egymással alkalmas módon összekötött egyes (c és d) részekből állhat, A (e, d) belső formarész a (h) födél fölvételére való (g) közbeiktatott rész (f) karimájára támaszkodik úgy, hogy a (e, d) belső formarész fölső fala és a (h) födél közt (i) szabad tér marad. Ezáltal lehetővé van téve, hogy a (c, d) belső formarészt, az (a, á) külső formarészéhez képest, az öntőforma hosszirányú ban emeljük vagy süly essz ük anélkül, hogy a tulaj donképen i öntőformát szétnyitni kellene. A rajzolt foganatosítási példánál a (c, d) belső formarészt (j) orsó tartja, melynek (o) állítógyűrűjéhez fekszik az (5) rész, míg a (d) rész egy (r) keresztszög útján, vagy más módon, a (j) orsóval van összekötve úgy, hogy az (n) csavaranyáknak a (j) orsót körülvevő (k) hüvelyre való rászorításával, az (in, "j, o, c) és (d) részek úgyszólván egy darabbá egyesíttetnek. Mint látható, a (k) hüvely emelésekor és siilyesztésekor a (c, d) belső formarész is megfelelően emelkedik ós sülyeL és ezzel a készítendő (e) aluminiumedény belső fala az öntőforma szétnyitása nélkül szabaddá tehető. A (c, d) belső forma résznek ezen az öntőforma hosszirányában való elállítására különböző segédeszközöket használhatunk. A rajzolt foganatosítási példánál (h) födél a hüvelyszerű (u) nyúlványa (1— 4. ábrák) ékszerűen működő (ul) fölfutó fölületekkel van ellátva, melyek a (k) hüvely oldalas (s) nyúlványaival (5. ábra) hozhatók együttműködésbe. Rendszerint tehát a részeknek a 3. ábrán látható helyzetében, az (s) nyúlványok az (ul) fölfutó fölületek legmélyebb pontjain és két, egymással szemközt fekvő (v) retesz alatt nyugosznak, mely reteszek orrának fölfelé fordított (w) föJületei (6. ábra) a pontozott (1—2) vonallal jelölt sík irányában, ékszerűen haladnak, hogy a (c, d) belső formarésznek teljes leszorítását biztosítsák, a föntemlített (f) gyűrű karimára való. Ha a (k) hüvelyt, pl. a (t) négyszögletes keresztmetszetű részére (5. ábra) fölillesztett kulcs segélyével, a megfelelő irányban elforgatjuk, akkor ez az elforgás, a (k) hüvely (s) nyúlványainak az (u) fölfutó fölületekkel való együttműködése folytán, a (k) hüvely és ezzel a (e, d) belső formarész megemelkedését idézi elő úgy, hogy az edény belső falai, a már említett módon, szabiiddá tétetnek. Az erre szolgáló művelet tehát röviden a következő: Mindenekelőtt az (x) csapok köriil forgatható öntőformát leforgatjuk az 1. ábrán rajzolt helyzetébe úgy, hogy a folyékony alumínium öntőmassza az (a, á) külső és a (c, d) belső formárész közt lévő szabad gyűrűtérbe folyjék be addig, amíg a, (c, d) belső formarésznek most fölfelé fordított, az edény fenekének képzésére szolgáló (d) rész is folyékony öntőmasszával van födve. Ezután az öntőformát, pl. a 3. ábrán részben föltüntetett (y, v) fogantyú segélyével, fölfelé forgatjuk a 2. és 3. ábrán látható helyzetbe. Közvetlenül eme buktató művelet befejezte után a (k) hüvelyt hossztengelye körül elforgatjuk úgy, hogy a most már készen megöntött edény belső fala, a (c, d) belső formarész megemelkedése folytán, szabaddá váljék. Lehet olyan berendezéseket is használni, melyekkel előbb csak a belső formarész (c) oldalfalait távolíthatjuk el, és csak azután a (d) feneket is, hogy mindenekelőtt az aluminiumedények minden oldalról bezárt belső oldalfalait tegyük gyorsan szabaddá, mert az oldalfalaknál a megrepedés veszélye nagyobb, mint. az edénynek az öntőforma külső oldalai felől el nem födött feneké nél. Az öntőforma két, (c) és (d) főrészéi tehát egymástól függetlenül is lehel el állítani az öntőmassza betöltése után azaz még az öntőforma buktatása előtt (azaz az 1. ábrán látható helyzetben]