77347. lajstromszámú szabadalom • Árúsító automata villamos áram, gáz, víz stb. részére

lattyú van hosszirányban mozgathatóan beépítve, mely egy (o) rúgó által mindig előre húzatik. Az (n) beszedőtolattyúhoz egy (p) rád van csatolva, mely körülbelől a közepén egy lefelé kiálló, ferde (q) orral és hátul egy mindkét oldal felé lejtős (r) orral van ellátva. A (q) orr a fölső (m) ütköző fölületében fekszik a fiók falán, az (r) orr pedig a (h) emeltyűn ülő (i) ütköző folytatásában. A fiókba beépített leszedőszerkezet lényegesen egy-egy vízszintes tengely körül, a fiók mellső falán forgatható (s) tárcsából áll. Ezt az (&) tárcsát egy (t) rúgó balra mozgatja (3. ábra) és pedig oly messzire, hogy egy az (n) beszedőtolattyú résén bedobott pénzdarab fogva.tarta.tik. Egy az (s) lemezzel összekötött (u) kar az (n) tolattyú egy (v) nyílásba nyúl. A (v) nyílásnak ferde (x) éle van, melyhez az (n) beszedőtolattyú további betolásakor a pénzdarab bedobása után az (u) kar ütközik és az (s) tárcsával együtt oly annyira kileng, hogy már most a bedobott pénzdarab szabadon eshet a fiókba. Az ríj berendezés működési módja a következő: A munka kezdetén az (e) kilincs az 1. ábrán föltüntetett helyzetben van, azaz csúcsa a (b) pénztárcsa (f) vágásában fekszik, mely forgását gátolja. Hogy már most a főelárúsító (o) pénztárcsáját forgathassuk, ezt az (e) kilincset ki kell kapcsolnunk. E célból az (n) tolattyú hasítékába egy pénzdarabot dugunk és a tolattyút a (p) csuklós rúddal a (g) rágó által előretolt (h) emeltyű és, az (o) rúgó hatásával szemben benyomjuk, míg a pénzdarab leesett és ezzel az (s) zár kinyílik. Ha már most a tolattyút elengedjük, úgy a (g) és (o) rugók hatása alatt előreszökik és a vele csuklósan összekötött (p) rudat magával viszi, közben a (q) orr az (m) vezetés ellen ütődik és általa fölemeltetik, hogy az ütközőn áthaladva függélyes élével az (m) ütköző mögé feküdjön. Minthogy ekkor az (n) tolattyú a (h) emeltyűt már nem tartja fogva, a (g) rágó alul előre forgathatja (2. ábra), amidőn a (h) emeltyű az (e) kilincset magával viszi és kiiktatja, a főelárúsító zárja most ki van iktatva, amidőn a kilincs csúcsa az (f) vágásból kilép és a (b) tárcsa fölszabadíttatik. A második beszedőszerkezet tolattyújának hasítékja az előreszökésnél a pénzdarab által kiiktatott (s) zár eleste folytán a fiók mellső szélén átlépett és azt eredményezi, hogy további bedobott pénzdarabok nem esnek a fiókba, hanem előtte esnek a földre. Ha a fiókot a beszedőhivatalnok kihúzza, akkor az (e) zárókilincs (h) emeltyűjével kiiktatott helyzetben az árúsítóautomatában marad vissza, a (k) hasíték a fiók hátsó falán szabadon átléphet; az (r) ütköző a ferde fölületével közben a (h) emeltyű (i) ütközőpeckén átsiklik. Ha a fiókot ismét betoljuk, akkor az (r) orr hátsó ferde fölülete a (h) emeltyű (i) pecke fölött elsiklik, ezzel a (p) rúd fölfelé kilendíttetik és a (q) orr az (in) ütközőn át el tud siklani és mögötte ismét leesni. Az (n) tolattyút a hivatalnok a fiókba ismét benyomja és végével a (h) emeltyűhöz ütközik, mely a (j) rugóval az (e) emeltyűt is magával viszi, úgy hogy csúcsa ismét a (b) pénztárosa kerületének (f) kihagyásába fekszik. Egyidejűleg az árásítóautomata (s) zára ismét bekapcsoltatott, ami csupán egy pénzdarabnak az (n) tolattyíi hasítékába való bedobása által, valamint a tolattyúnak ezt követő belökése által kapcsolható ki. Szabadalmi igények. 1. Árásítóautomata villamos áram, gáz, víz stb. részére, azáltal jellemezve, hogy az árúsátóautomata (c) pénzfiókja egy másik beszedőberendezés szerkezetének tartójául szolgál. 2. Az 1. igényben védett árásítóautomata kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a pénzfiók betolása által az árásítóautomata tulajdonképeni (b) beíizetŐszerkezete zárul. 3. Az 1. és 2. igényben védett árásítóautomata kiviteli alakja, azáltal jelle-