77331. lajstromszámú szabadalom • Torlasztószerkezettel ellátott mozgórostély

3 -lyúalakú üregtest gyanánt van kiké­pezve, mely golyóalakban föltüntetett (f) futósuly számára vezetékpályát képez. A (d) hajlása olyképen van választva, hogy az rendes munkahelyzetben (kihú­zott vonalakkal föltüntetve, az (f) futó­súly a (d) kai- külső végén van, úgy hogy az inga ebben a helyzetben a legerősebb terhelést szenvedi, tehát a (g) mozgóros­tély által odajuttatott tüzelőanyaggal szemben is a legnagyobb ellenállást fejti ki. A finomszemcséjű anyag biztonsággal annyira toiiasztatik, hogy annak marad­vány nélküli elégetése következik be. Ha az ingára ható salakok nyomása annyira megnövekszik, hogy salakeltávo­lításnak kell bekövetkeznie, úgy a ki­lengőinga által a (d. d') kar az (e) tá­masztékról leemeltetik, a kilengőmozgás­nál nemsokára túllépi a vízszintes hely­zetet és a nyugalmi helyzettel ellentétes hajlást foglal el. Emellett aztán, mint az a pontozva rajzolt helyzetből látható, az (f) súly balfelé gördül, úgy hogy az in­gának megfelelő tehermentesítése követ kezik be és ez most már a salak behatása folytán további kilengésre jut, úgy hogy nagy nyílás keletkezik, melyen át a salak a mozgórostélyról kivezettetik, anélkül, hogy emellett nagy ellenállásra találna A salak áthaladása után az inga azonnal lesűlyed és midőn a (d) kar a vízszintes helyzeten újra túlhalad, úgy az (f) súly jobbfelé gördül, a' forgatónyomatékot megfelelőleg nagyobbítja és biztosítja, hogy az inga gyorsítva és nagyobb erővel jusson a záróhelyzetbe amelyben azután meg is tartatik. A 3. ábrabeli foganatosítási alaknál az (a) ingán az (f) futósúllyal ellátott és az 1. ábra szerinti egykarú (d) emelő van al­kalmazva. Az inga azonban itt még a (h) görgőkön vezetett (i) lánc útján az állandóan tehermentesítőleg ható (k) súllyal van összekötve. Az ily súly célsze­rűen akkor kerül alkalmazásra, midőn az ingák előállítási, vagy tartóssági szem­pontok miatt aránylag nehézre készülnek. A láncnak az ingán való (i') támadópont­jának a 3. ábrabeli ábrázolás szerinti kellő megválasztása esetén a (k) súly az inga nyitásánál még járulékos tehermen­tesítést idéz elő, mert a fölfelé kilengő in­gával együtt az (i') támadáspont jobb­felé vándorol, úgy hogy az emelőkar, melyre az (i) lánc hat, nagyobbodik. A nyitásra és zárásra ható különböző súlyoknak természetesen olyképen kell kiegyensúlyozva lenniök, hogy az inga minden helyzetében a záróerőnek túl­súlya legyen, hogy ilyképen a zárómoz­gás bekövetkeztét a nyitóerő megszűnése után biztosítsuk. A leírt szerkezet termé­szetesen oly torlasztószerkezeteknél is al­kalmazható, melyek nem véges, tehát szilárd pont körül kilengő inga gyanánt vannak kiképezve és amelyek függélyes vagy rézsútos vezetékekben eltolhatók, llyfajta foganatosítási alakokra különö­sen a 2. ábrabeli kettős c-melős elrendezés alkalmas. A rajz példái szerint egyenesnek föl­tüntetett emelők ill. a futósúlyok szá­mára való vezetéknek természetesen kü­lönböző görbe pályákon isi kiképezhetők az ingák záró erejét és helyzetváltozásuk beálltát ezáltal is befolyásoljuk. A 4 ábrán a torlasztószerkezet oly ki­képezése van föltüntetve, mely lehetővé teszi, hogy: 1. a salakáthaladást teljesen elzárjuk, amennyiben az utána nem engedően meg­tartatik; 2. az áthaladó salaknak bármely tet­szőleges, beállítható ellentállást állítsunk szembe, melynek legyőzése után a salak eltávozik; 3. bizonyos mennyiségű salak eltávozá­sát lehetővé tegyük, viszont a fölös sa­lakmennyiségnek bizonyos ellentállást helyezzünk szembe; 4. p. hátsó rostélyvég egész nyílását tartósan szabaddá tegyük. A 4. ábrán a találmány egyszerű vona­lakkal, a hátsó rostélyvég hosszmetszeté­ben van föltüntetve. Az alkalmazásra kerülő emelők egyszerűség kedvéért egy­szerű vastag vonalakkal vannak föltűn-

Next

/
Thumbnails
Contents