77329. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátorberendezés lokomotívokhoz
eső és pedig a lokomotivfúvócsőhöz koncentrikus elrendezésben. (Q) háromfuratú csapot jelöl, amely a lokomotivfuvócsőbe van bekapcsolva' melynek egyik állása a kipüffögéshez, másik állása pedig a kondenzációhoz való. Ezt a háromfuratú csapot a kondenzátorral az (R) össizekötővezeték köti össze, mely a lokomotív és a szerkocsi állványának mentén fut és az (F) gőzelosztóba torkol. Ezen összekötővezetéknek a loköinotivból a szerkocsiba való áthaladásánál egyrészt és a szerkocsiból a konderzátorkocsiba való áthaladásánál másrészt hajlékony csövet iktatunk be, mely a hossz-és magasságkülönbségeket kiegyenlíti. A munkamenet a következő: A fáradtgőz az (R) összekötővezetéken keresztül az (F) gó'zelosztóba jut, onnan pedig az (A) esurgatókondenzátorba, ahol a lecsapódás végbemegy, amikor is a gőzben lévő rejtett meleget a kívülről a csöveket öntöző kondenzáló víz elvezeti. . A (C) keringtető szivattyú az öntőző és a kondenzviz^t kiszívja az (N) gyíijtőteknőből és az (L) elosztótfknőbe nyomja. Az (M) elosztócsövek a 'vizet egyenletesen osztják el a kondenzátor felelt. A kondenzáló víz lehűtése azá'tal történik, hogy a részben a levegőben elpárolog és inivel az átfújó légáram sebessége a vonal menetsebessége folytán igen nagy, a lehűlés igen erős. A (B) nedves légszivattyú a lecsapódott vizet az (N) gyüjicte.mőbe vezeti, ahol az a vízpótlására szolgái. Mivel elméletileg a lecsapódott gőz súlya az elpárolgott kondenzvrzével egyenlő kell hogy legyen, a kondenzv'zből csak azon igen kis mennyiség vész kárba, amelyet az átfújó légáram magával ragad. Az (S) dinamó adja az áramot az (E) elektromos ventilátor hajtásához, amely mesterséges huzattal helyettesíti azt a huzatot, melyet rendes ki'nilmények közt kipüffögésnél a lokomotív fúvócsöve idéz elő. Az (E) ventilátor levegőt nyom a (P) kúpos fúvókába és a nyomólevegő által előidézett nyomásesés - a füstkamrában ritkulást idéz elő, mely aztán a füstgázokat elszívja. Ez az elrendezés helyettesíthető olyan ventilátorral is, mely a füstgázokat közvetlenül kiszívja. Bizonyos esetekben a segédmotor is dugattyús gőzgép alakjában építhető és,ez a segédmotor, valamint a vákuumszivattyú és keringtető szivattyú, továbbá a huzat ventilátora is fölállíthatók a lokomotiv-dobogójára, amivel szemben a kondenzátort már nem szereljük külön kondenzátorkocsira, hanem egyenesen a szerkocsira. A második foganatosítási alak a 8. ábrán van föltüntetve. A mesterséges huzat (T) nyomófúvókája független a lokomotivfúvócsőtől. A füstkamrát második (U) kéménnyel látjuk el A kondenzátor alkotórészek szerkezete és működési módja ugvaraz marad, mint az első foganatosítási alaknál. Szertartányos mozdonyoknál a csurgató kondenzátort két félben helyezzük el a kazán mindkét oldalára, amint azt a 9. és 10 ábrák mutatják, vagy pedig a kazán fölött helyezzük el. A segédmotort, a vákuumszivattyút és a keringtető szivattyút a lokomotív két oldalpadjára he-Ivezziik. A keringtető szivattyút a ventilátorral kapcsoljuk melyet a maga ré széről a vákuum szivattyúval kapcsolt se gédmótor hajt. A fáradt gőz, mely a há romfuratú csapot elhagyta, itt ismét i csurgató kondenzátorhoz áramlik és ot lecsapódik. A lecsapódott vizet a nedve légszivattyú szívja föl és pótvíz gyanán a gyüjtőteknőbe szivattyúzza. A ventilá tor és a kúpos fúvóka a mesterséges huzatot létesítik éppen úgy, mint, a kc előbbi foganatosítási alaknál. Mivel a lokomotivok kipiiffögése mii dig oly lényeges túlnyomás mellett tört* nik, mely szükséges ahoz, hogy a füs kamrában szívás keletkezzék, a kondei záció ezzel szemben nagy megtakarítá nyújt és pedig dacára azon mótoriki erőnek, mely a két szivattyú és a ventil tor hajtására szükséges, valamint az(
