77321. lajstromszámú szabadalom • Készülék robbanó gázkeverékeknek jelzésére
mány szerint a Wheatstone-féle hidelrendezés árammal gyengén megterhelt, illetve gyengén fölmelegített ágaiba kiegészítő dróttekercsek vannak iktatva, melyek különböző fémekből állanak és külső hőmérsékletváltozások esetén kompenzálólag hatnak. Ha pl. az árammal erősen megterhelt két ág nikkeldrótból és másik két ág manganindrótból áll, akkor a manganinból álló hídágat hasonló keresztmetszettel és bizonyos hosszal biró nikkeldróttal kell kiegészíteni, ugy hogy pl. 0—50° C-ig mindkét ágnak megközelítően ugyanazon hőmérsékleti együttható kölcsönöztetik, mint a nickeldrótnak, miáltal 50° C-ig a hídnak összes ágaiban az ohmikus ellenállás egyenletesen változik. Mellékelt rajz 1. és 2. ábráján a találmány szerinti készülék foganatosítási alakjai vannak föltüntetve. Az 1. ábra szerint (1) és (2) a kis keveszünettel biró ós árammal nagy mértékben terhelt hídágak, melyek a gáz vagy gázkeverék által befolyásoltatnak. Ezeknek átellenében lévő hídágakban a két különböző fémből készült (3, 4), illetve (5, 6) kompenzáló dróttekercsek vannak elrendezve úgy, hogy külső fölmelegítés, vagy lehűtés folytán a híd befolyásolva nem lesz. Ha pl. az (1) és (2) ág "nikkelből áll, akkor a (3) és (4) kompenzált ágak egyrészt nikkelből (3) és egyrészt manganinból (4) és az (5, 6) kompenzált ágakban az (5) ág nikkelből, a (6) ág pedig manganinból áll. Az alkalmazandó fémek a gázok, vagy gázkeverékek összetételének természetétől függenek és csak olyan fémeket szabad használni, melyekre a gáz, vagy gázkeverék hatást nem gyakorol. Oxygént tartalmazó gáznál, mely a rézre vagy vasra oxydálólag hat, pl. platinát használunk, minthogy erre az oxygén vegyi behatást nem gyakorol, míg pl. hydrogén-, benzinvagy étergázok platinán és palladiumra hatást gyakorolnak, míg nikkelre, vasra, ólomra nem gyakorolnak hatást. A (12) galvanométer vagy mutatókészülék a (9, 10) pontok és a (11) áramforrás a (7) és (8) pontok között van elrendezve. Ha az (1) és (2) hidrészekre gázkeverék a meleglevezetés és elektromos ellenállás változtatása, folytán hatást gyakarol, akkor a galvanométer tűje a zérushelyzetből kileng és minthogy az 1. és 2. ágakban a melegelvonás a gáz százalékos tartalmával emelkedik és ehhez képest az 1., 2. ágakban az ohmikus ellenállás is változik. Ezen változás folytán a galvanométer befolyásoltatik és kilengése által a gáznak különböző százalékos tartalma empirikusan meghatározható. A 2. ábrán (13) ós (14) az áramforrás (7) és (8), valamint (9, 10) a Wheatstoneféle hidelrendezés csatlakozó csavai*jai. (15) egy szabályozóellenállás, (16) egy voltmérő, (17) egy átkapcsoló a (18, 19, 20, 21, 22, 23) szorítókapcsokkal. (24) egy előkapcsoló ellentállás és (25) a galvanométer. Ezen elrendezés működési módja a következő: Miután az áramforrás és a gázmutató, illetve a Wheatstone-féle hidelrendezés be van kapcsolva, az átkapcsoló (19) és (20) szorítókapcsait a (17) átkapcsolóval összekötjük. A (15) szabályozó ellenállás által az áramforrás árama olykép szabályoztatok, hogy a (.16) feszültségmérő tűje egy jelzés fölött beállítódik. A gázmutató drótkombinációja olykép van hitelesítve, hogy légköri levegőben a feszültség mutató ezen helyzete mellett a (25) galvanométer tüze zérus helyzetet foglal el. Ha most pl. gázok vannak jelen, akkor az (1) és (2) hidágakból meleg vonatok el, miáltal ezen két ág ellenálláisai csökken:. A galvanométeren kétféle mérés olvasható le. Ha a (17) átkapcsoló t a (19, 20) kapcsokkal kötjük össze, akkor a galvanométer tűje jobbra mozog és ekkor pL a gázkeverék százalékos tartalmát 10%-ig mutatja. Ha azonban a (18, 19) kapcsok köttetnek össze, akkori a galvanométer tűje balra mozog ós az előkapcsolt (24) ellenállás folytán