77321. lajstromszámú szabadalom • Készülék robbanó gázkeverékeknek jelzésére

mány szerint a Wheatstone-féle hid­elrendezés árammal gyengén megter­helt, illetve gyengén fölmelegített ágaiba kiegészítő dróttekercsek vannak ik­tatva, melyek különböző fémekből ál­lanak és külső hőmérsékletváltozások esetén kompenzálólag hatnak. Ha pl. az árammal erősen megterhelt két ág nik­keldrótból és másik két ág manganin­drótból áll, akkor a manganinból álló hídágat hasonló keresztmetszettel és bi­zonyos hosszal biró nikkeldróttal kell ki­egészíteni, ugy hogy pl. 0—50° C-ig mindkét ágnak megközelítően ugyan­azon hőmérsékleti együttható kölcsönöz­tetik, mint a nickeldrótnak, miáltal 50° C-ig a hídnak összes ágaiban az ohmi­kus ellenállás egyenletesen változik. Mellékelt rajz 1. és 2. ábráján a találmány szerinti készülék foganatosítási alakjai vannak föltüntetve. Az 1. ábra szerint (1) és (2) a kis ke­veszünettel biró ós árammal nagy mér­tékben terhelt hídágak, melyek a gáz vagy gázkeverék által befolyásoltatnak. Ezeknek átellenében lévő hídágakban a két különböző fémből készült (3, 4), il­letve (5, 6) kompenzáló dróttekercsek vannak elrendezve úgy, hogy külső föl­melegítés, vagy lehűtés folytán a híd befolyásolva nem lesz. Ha pl. az (1) és (2) ág "nikkelből áll, akkor a (3) és (4) kompenzált ágak egyrészt nikkelből (3) és egyrészt manganinból (4) és az (5, 6) kompenzált ágakban az (5) ág nikkelből, a (6) ág pedig manganinból áll. Az alkal­mazandó fémek a gázok, vagy gázkeveré­kek összetételének természetétől függe­nek és csak olyan fémeket szabad hasz­nálni, melyekre a gáz, vagy gázkeverék hatást nem gyakorol. Oxygént tartal­mazó gáznál, mely a rézre vagy vasra oxydálólag hat, pl. platinát használunk, minthogy erre az oxygén vegyi behatást nem gyakorol, míg pl. hydrogén-, benzin­vagy étergázok platinán és palladiumra hatást gyakorolnak, míg nikkelre, vasra, ólomra nem gyakorolnak hatást. A (12) galvanométer vagy mutatóké­szülék a (9, 10) pontok és a (11) áram­forrás a (7) és (8) pontok között van el­rendezve. Ha az (1) és (2) hidrészekre gázkeverék a meleglevezetés és elektro­mos ellenállás változtatása, folytán ha­tást gyakarol, akkor a galvanométer tűje a zérushelyzetből kileng és mint­hogy az 1. és 2. ágakban a melegelvonás a gáz százalékos tartalmával emelkedik és ehhez képest az 1., 2. ágakban az ohmikus ellenállás is változik. Ezen válto­zás folytán a galvanométer befolyásol­tatik és kilengése által a gáznak külön­böző százalékos tartalma empirikusan meghatározható. A 2. ábrán (13) ós (14) az áramforrás (7) és (8), valamint (9, 10) a Wheatstone­féle hidelrendezés csatlakozó csavai*jai. (15) egy szabályozóellenállás, (16) egy voltmérő, (17) egy átkapcsoló a (18, 19, 20, 21, 22, 23) szorítókapcsokkal. (24) egy előkapcsoló ellentállás és (25) a galvanométer. Ezen elrendezés műkö­dési módja a következő: Miután az áramforrás és a gázmutató, illetve a Wheatstone-féle hidelrendezés be van kapcsolva, az átkapcsoló (19) és (20) szorítókapcsait a (17) átkapcsolóval összekötjük. A (15) szabályozó ellen­állás által az áramforrás árama olykép szabályoztatok, hogy a (.16) feszültség­mérő tűje egy jelzés fölött beállítódik. A gázmutató drótkombinációja olykép van hitelesítve, hogy légköri levegőben a fe­szültség mutató ezen helyzete mellett a (25) galvanométer tüze zérus helyzetet foglal el. Ha most pl. gázok vannak je­len, akkor az (1) és (2) hidágakból me­leg vonatok el, miáltal ezen két ág ellen­álláisai csökken:. A galvanométeren két­féle mérés olvasható le. Ha a (17) át­kapcsoló t a (19, 20) kapcsokkal kötjük össze, akkor a galvanométer tűje jobbra mozog és ekkor pL a gázkeverék száza­lékos tartalmát 10%-ig mutatja. Ha azon­ban a (18, 19) kapcsok köttetnek össze, akkori a galvanométer tűje balra mozog ós az előkapcsolt (24) ellenállás folytán

Next

/
Thumbnails
Contents