77304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hegesztésnélküli láncszemekből álló láncnak előállítására

pen alakulnak ki: iaz (I) láncszemnek! szárrészeit a lemeznek első és negyedik (3) derékrésze alkotják, míg fölső hu­rokrészét a (4) övnek (4. ábra), alsó hu­rokrészét pedig a (7) övnek ezen derékré­szek szélső oldalainak meghosszabbítása által határolt részei képezik (8. ábra). A (II) láncszemek szárrészeit a lemeznek harmadik és hatodik (3) derékrésze al­kotják, míg fölső hurokrészét a (6) övnek (4. ábra), alsó hurokrészét pedig az (5) övnek ezen derékrészek szélső oldalainak meghosszabbítása által határolt részei képezik (8. ábra). Épp így alakulnak ki megfelelően a (III, IV ) stb. láncsze­mek is, melyeknek szárrészei mind egy­más mellett, hurokrészei pedig részben egymás mellett, részben pedig egymás mögött fekszenek. A láncszemeknek a használati hely­zetbe való hozatala már most akként tör­ténik, hogy a (II) láncszemet pl. a lemez középhosszvonala körül alsó hurokrészé­vel a 8. ábra síkjából a néző felé kifor­gatjuk, amikor is az és az (I) láncszem fölülnézetben a 9. ábrában föltüntetett helyzetet foglalják el; a (II) láncszemet ezután az (I) láncszemnek alsó hurokré­szére és ennek közepére tolva 90°-kal le­forgatjuk és alsó hurokrészével a 9. ábra síkjából a néző felé kiforgatjuk, amikor is az (I) és (II) láncszemek fölülnézetben a 10. ábrában föltüntetett használati helyzetet foglalják el. Az ezen ábrában föltüntetett (I) és (II) láncszemeknek baloldali nézetét a 11. ábra tünteti föl. Az eljárásnak ismertetett foganatosí­tási módja szerint előállított láncszemek amint ez a rajzokból világosan kitűnik, a szokásos láncszemektől abban térnek el, hogy a láncszemek hurokrészeinek vas­tagsága csak félakkora, mint a szárré­szeknek vastagsága. Ezen nehézményt egyszerűen akként kerüljük el, hogy a lánccá földolgozandó lemeznek a 12. áb­rában föltüntetett harántmetszetet ad­juk melynél a lemez (4, 5, 6) és (7) öv-8 -részeinek vastagsága külön-külön egyenlő a (3) derékrésznek vastagságá­val, a lemez fél vastagságában ejtett hosszbevágásoknak mélysége pedig a lemez, illetve a derékrész vastagságának csak felével egyenlő. A lemeznek beosz­tása, a mintának kirajzolása, a vágások­nak ejtése és a láncszemeknek a haszná­lati helyzetbe való hozatala éppúgy tör­ténik, amint ez a föntiekben az 5—10. áb­rák kapcsán leíratott. Az (I) és (II) lánc­szemek oldalnézetben ekkor, ha azokat egymástól teljesen különválasztottaknak képzeljük el, a 13. ábrában föltüntetett alakkal birnak. Az eljálrásnak az eddigiekben ismerte­tett foganatosítási módjai szerint előál­lított láncszemeknek úgy szárrészci, mint hurokrészei négyszögű, tehát sarkos ha­rántmetszettel birnak. Ily láncszemekből álló láncok sok esetben kívánatosak le­hetnek, más esetben azonban lekerekített harántmetszetű hurokrészekkel vagv le­kerekített harántmetszetű szárrészekkel Vagy lekerekített harántmetszetű hurok-és lekerekített harántmetszetű szárré­szekkel biró láncszemeknek előállítása kívánatos. A jelen találmány minden kívánal­maknak igen egyszerű módon tesz eleget. A 14. ábrában oly lemeznek haránt­metszete van föltüntetve, melyből a lánc­szemek lekerekített harántmetszetű hu rokrésszel kerülnek ki. A 15. ábrában elölnézetben, a 16. ábrá­ban pedig fölülnézetben oly lemez van föltüntetve, melyből a láncszemek leke­rekített harántmetszetű szárrészekkel, de sarkos hurokrészekkel kerülnek ki. Úgy a 14., mint a 15. és 16. ábrában föl­tüntetett lemeznek láncszemekké, illetve lánccá való földolgozása a fönuebb is­mertetett módon történik. Ha oly láncot akarunk előállítani, melynek úgy hurokrészei, mint szárré­szei lekerekített harántmetszettel birnak, oly lemezt dolgoznak föl, melynek övre-

Next

/
Thumbnails
Contents