77278. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos mellékórák önműködő utánállítására

rész ia továbbítókerék megfelelő kapcsolórészét eléri és ezt a kapcsolókereket a kontaktus nyitott helyzetébe mozgatja tovább, mire újból beáll a normális üzem,. Kevesebb, mint egy órai üzemzavaron belül történő utánállításnál a feladat azáltal oldható meg, hogy a mellékóra perckerekének tengelye által hajtott menesztő a kapcsolókerék forgómozgásában résztvesz és mozgásában követi ennek mozgását. Hogy azonban tetszőleges hosszú ideig tartó üzemzavar esetén is lehetővé váljék az utánállítás, a kapcsolónak úgy kell berendezve lennie, hogy az óramutató körülforgása közben annak minden egyes állásához csak egyetlen egy meghatározott helyzet tartozik, melyben a menesztő- és a kapcsolókerék közt kapcsolódás mehet végbe. A találmány értelmében erre a célra egy kikapcsoló berendezés lehet elrendezve, mely egy az órakerék tengelyéről működtetett kikapcsolószervből áll, mely utóbbi normális üzem alatt megfelelő áttétel útján állandóan kapcsolatban van a kapcsolókerékről hajtott szervvel és az óra megállásakor önműködően kikapcsolódik abból, mikor is a mellékóra perckerekének tengelyétől függő menesztőt a kapcsolókerékkel való kapcsolódásának munkaköréből kihozza, és mindaddig kikapcsolva tartja, amíg az maga ismét kapcsolatba jött a vele együttműködő kapcsolószervvel. Minthogy azonban az ilyen elrendezés igen komplikált és sok helyet igényel, ezért a találmány további részének megfelelően a menesztő és a kapcsolókerék közt a kapcsolat a perckerék tengelye által hajtott menesztőnek egy ezen ülő, a kapcsolókerékről hajtott fogaskerékkel való további kapcsolatától van függővé téve, mely fogaskerék a normális üzem alatt a menesztőhöz viszonyítva, csak egész kis mértékű ide-oda mozgást végez anélkül, hogy a kapcsolat a két rész közi oldatnék, míg az óraüzem megszakításakor ez a kerék folytonosan tovább kapcsolódik és pedig olyan forgási sebességgel, mely az óramutató forgási sebességével egyenlő. Ekkor a két rész kapcsolata önműködően megoldódik. Az óra üzembehelyezésekor a továbbmozgatott kereket a menesztő forgása folytán ismét annyira vissza kell, hogy forgassa, mint amennyire az előresietett, hogy a két rész újból kapcsolatba jöhessen egymással. Csak ezután lehetséges a menesztőnek a kapcsolókerékkel való kapcsolata a két rész alkalmas relativ helyzete mellett. A találmány tárgyának egy foganatosítási példájaként a mellékelt rajzon egy elektromos motorral hajtott mellékóra (toronyóra) van bemutatva és pedig az 1. ábra a toronyórának az elektromotor által való vezérlését ábrázolja vázlatosan, míg a 2. és 3. ábra a toronyóra kontaktus- és utánállítóművének két nézete. A 4—6. ábrák részleteket mutatnak nagyobb léptékben, végül a 7. és 8. ábra egy második foganatosítási példát ábrázol. Az 1—6. ábrákon feltüntetett foganatosítási példánál egy az elektromos főóra befolyása alatt álló, lengőfegyverzettel ellátott vezérlőmü szolgál a toronyórának vezérlőnyomatékul. Természetes azonban, hogy valamely más, alkalmas szerkezetű mechanikai óra is használható ugyanerre a célra. Mint a rajzon látható, a toronyóra perckerekének (20) tengelyét az (R, S) végnélküli csavaráttételen át az (M) elektromotor hajtja, melyet a (B) telep táplál. Ugyanehhez a (B) telephez van kapcsolva az (M) motor (K) fékjének (E) kiiktatórelaisje is. A (K) féket az (F) rugó rendszerint beiktatott helyzetében tartja. Az (M) mótor és a (K) fék működtetésére az (5) koníaktusrugópár szolgál, melynek mozgatására a (6) kapcsolókerék van elrendezve. (1. 2., 3. és 4. ábra.) Ez a (6) kapcsolókerék lazán ül a vezérlőmü perckerekének (23) tengelyén. Ugyanezen a (23) tengelyen szintén lazán ül a (18) fogaskerék, mely a toronyóra