77277. lajstromszámú szabadalom • Gyujtás céljából bilenthető egyenáramirányító

A rajzon (1) jelöli az egyenáramirányítót, pl. az ismert alakú, az anódák felvételére szolgáló két, (16, 17) oldalnyúlvánnyal ellátott üvegtestből készült egyenáramirányítót, míg (2)-vel a hullámos bádoglemezből való külső hűtőedény, (3)-mal pedig a hűtőfolyadék vezetésére való hangeres vezetőköpeny van jelölve, mely utóbbi, könnyebb összeépíthetése céljából, több részből áll és az (5) tengely segélyével a (4) csapágyakban billenthetően van ágyazva (2. ábra.) Ezt a billentő mozgást a (6) rudazat és a (7) emelő viszi át a (3) vezetőköpenyre. Az (1) egyenáramirányító szilárdan van ágyazva ebben a (3) vezetőköpenyben. A hűtőfolyadék a (8) csővön át folyik be és a (9) csővön át folyik ismét ki. Ezt a két csövet valamely ismert fajtájú, a rajzon föl nem tüntetett visszahütőberendezéssel összekötve kell képzelnünk. A (8) cső a (2) hűtőedény belsejében fölfelé van hajlítva és a bil'lenőmozgást megengedő (10) hasítékon át van bevezetve a (3) vezetőköpenybe. Annak megakadályozására, hogy a hűtőfolyadék a (3) vezetőköpenyből rögtön lefelé kifolyjék a (10) hasítékon át, a (8) csövön (15) tömítő hádoglap van megerősítve, mely a (10) hasítékot elfödi. Ez a bádoglap és a (3) vezetőköpeny (11) feneke az (5) billenő t engely mint középtengely körül szerkesztett hengerköpenynek van kiképezve, úgy hogy a billenőmozgás akardálytalanul végbemehet. Ha engedékenyen ágyazzuk a (3) vezeíőköpenyt, akkor súlyának felhasználásával elérhetjük, hogy a (11) fenék és a (15) tömítő bádoglap egymásra szorulnak és így az egymáson csúszó fölületeknek jó kenést keletkezik. Ezt a tömítést bárminő más, a billenőmozgást szintén lehetővé tevő tömítéssel is leihet helyettesíteni. A hűtőfolyadék a (8) csőből a (3) vezetőköpenybe jut és ezen köpeny belső fala valamint az (1) egyenáramirányító edény közt fölszáll. Minthogy eközben fölmelegedik, ezért, hogy a készülék felső részében is jó hűtést biztosítsunk, áramlási sebességét, a (3) vezetőköpenybe való belépési helyétől számított távolság növekedésének megfelelően, az áramlási keresztmetszetek fokozatos kisebbítésévei nagyobbítanunk kell. A rajzolt példánál ezt azáltal érjük el, hogy az (1) edény keresztmetszete fölfelé nagyobbodik, míg a (3) vezetőköpeny mindenütt egyenlő átmérőjű. A (3) vezetőköpeny fönt (12) födéllel van ellátva, melyben (13) kieresztönyílás van. Ez a födél, mint a berajzolt nyilak jelzik, a hűtőfolyadék áramát befelé tereli, úgy hogy az (1) egyenáramirányító edény fölső részét is súrolja a hűtőfolyadék. A (13) nyíláson át való kiáramlása után a hűtőfolyadék a (3) vezetőköpeny külső és a (2) külső hűtőedény belső falai közt lefelé folyik a (9) csőhöz. A (2) külső hűtőedény falain eközben a hűtőfolyadék kifelé leadja felvett melegének egy részét. Hogy azonban meggátoljuk azt, hogy a (3) vezetőköpeny .falán át melegkicserélődés történjék a fölfelé é3 lefelé áramló hűtőfolyadék közt, a (3) vezeitőköpenyt kettős Ifalura készítjük és) pedig azáltal, hogy vékony (14) bádoglemaz van a (3) vezetőköpeny falától csekély távolságban megerősítve. Az így előállított gyürűalakú hézag zárva van és levegővel van megtöltve, mely tudvalevőleg rossz hővezető. Ehelyett természetesen valamely más melegvédőanyag, pl. egy réteg aszbeszt is lehet erősítve belül, vagy kívül a (3) vezetököpeny falára. Az (1) üvegedény anódatartó (16) és (17) oldalnyúlványai a (3) vezetőköpeny falán át benyúlnak a lefelé haladó hütőfolyadékáramba. Ennek a folyadékáramnak nagyobb a hőfoka, mert ez már előmelegedett a (3) vezetőköpeny belsejében. Ennek folytán tehát a (16, 17) anódatartó nyúlványok is melegebbek maradnak, mint az (1) üvegedény többi részei, ami kívánatos is, hogy bennük a higanygőzök kondenzációja elkerültessék. Az anódákhoz vezető áramvezetékek