77273. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasuti váltók fölvágásának jelzésére

két, (4, 5) ütközője van, mely ütközők közt egy a váltóval összekötött második (7) to­lóka (6) ütközője foglal helyet. Ez a (7) tolóka a (8) rúgó közvetítésével egp har­madik (9) tolókával pan összekötve, me­lyet két (10, 11) záróemelő rögzíthet két végállásában. Ezaket a záróemelőket a (3) tolóka vezérli két (12) nyúlványával (ferde felületével). A (9) tolókán már most két, (13, 14) jelzőemelő van elrendezve, -mely emelők a (15, 16) csapok körül fo­roghatnak és a (7) tolóka két (17, IS) üt­közőjéhez támaszkodnak. Ha a váltót az (1) motorral állítjuk át másik helyzetébe, akkor ez a motor a (2) fogaskerék és a fogasrúd közvetítésével előbb csak a (3) tolókát mozgatja jobb felé, tehát annélikül, hogy egyelőre a (6) tolókát és a váltónyelvet is magával vin­né, minthogy az (5) és (6) ütköző közt megfelelő nagy hézag van. A (3) tolóka ezen jobbra tolódása folytán a (12) ferde felület kiemeli a (11) záró-emelőt rögzítő helyzetéből úgy, hogy a (9) tolóka elrete­szelődése megszűnik. Az (5) ütköző az­után magával viszi a (6) ütközőt és ezzel átállítja a váltót. A váltó ezen, szabály­szerű átállításakor tehát a (7) és (9) to­lóka egymáshoz képest el nem tolódik, azaz a (3) rugónak ekkor nincs szerepe és a (13, 14) jelzőemelők is a rajzolt nyu­galmi helyzetben maradnak. Ha azonban a váltó felvágása történik, akkor ennek a felvágó mozgásnak e'ején a váltónyelv a (7) tolóka útján úgy a (3) tolókára (6, 4 ütközők) és az (1) motorra, mint a (8) rugóra is hat. A (9) tolókát azonban a (11) emelő fogva tart ja és igy a (8) rúgó most összenyomódik. A (7, 9) to­lókák ezen relatív eltolódása folytán a (18) 'ütköző a (14) jelzőemelőt a pont.jzottan rajzolt helyzetébe elforgatja és ez az eme­lő, ,a váltó felvágása után is, ebben a hely­zetében marad, hogy jelezze a megtör­tént felvágást. Emellett a váltóhajtómű tovább is üzemképes állapotban van. A (14) emelőt azután kézzel kell visszafor­gatni nyugalmi helyzetébe. Ka a váltó másik állásából történik fel­vágás, akkor a (13)" emelő jelzi megfele­lően ezt a felvágást.. Sok esetben kívánatos azonban, hogy a felvágás gyakoriságát folytonosan el­lenőrizni lehessen, ugy hogy bármikor ki­fogástalanul meg lehessen állapítani, hogy hányszor vágatott fel a váltó egy bizo­nyos idő alatt. Közelfekszik az a gondolat, hogy az olyan berendezéseknél, melyek­nél biztosíték ég ki, az egy bizonyos idő alatt kiégett, vagy újonnan beillesztett biztosítékokat megszámláljuk. Ez az el­járás azonban nem elég megbízható, mert a váltóállí'óműben készen fekvő új biz­tosítékok különböző helyeken használtat­nak, ugy hogy az egyes biztosítékok fel­használásának célját nem lehet mindig pontosan megállapítani. A kiégett biztosí­tékok megszámlálását viszont az nehezíti meg, hogy az egyes biztosítékokról nem lehet megállapítani, hogy az állítómű me­lyik helyén égtek azok ki. Ezért, a talál­mány szerint, olyan számlálóművet hasz­nálunk, mely vagy a váltóhajtóműben van elrendezve és a váltó minden eg3'es felvágásakor egy számmal továbbkapcso­lódik, vagy pedig a váltóá'Iítóműben van elhelyezve és távkapcsolás útján vezérel­tetik a váltóhajtóműről. Ezekkel az elrendezésekkel, ismert mó­don, még színes korong, elektromos csen­gő, vagy izzólámpa is lehet összekötve, melyek minden egyes vaiófelvágást kü­lön felismerhetővé tesznek a váltóállító­műben. Emellett az elrendezés olyan is lehet, hogy a felvágáskor mindenekelőtt csak az izzólámpa villan fel, vagy a csen­gő szólal meg és csak ennek kikapcsolá­sakor kapcsolódik egy számmal tovább a számlálómű. Szabadalmi igények: 1. Berendezés vasúti váltók felvágásának jelzésére, jellemezve plyan váltóhajtó­mű által, melynek hajtórészei, kizáró­lag a váltó felvágásakor, eltolódnak^ valamint olyan, el nem pusztuló jel­zőszerkezet által, melynél a felvágás

Next

/
Thumbnails
Contents