77255. lajstromszámú szabadalom • Kaliberen aluli lövedék közvetlenül csatlakozó vagy tetszés szerint hozzákapcsolt fémfől való lövedékanyaghüvellyel

— 3 -tekbe. A vájatokat előnyösen úgy képezzük ki, hogy egyrészt ne fejthessenek ki a lövelőanyagkamrában föllépő nyomással szemben oly nagy ellenállást, mint a hüvelyfal egyéb részei, másrészt azonban elég szilárdak legyenek hozzá, hogy a hüvely el ne szakadjon. Annak következtében, hogy a hüvely csupán ezeken a helyeken vezetődik szorosan, az amúgy is csekély súrlódás még jobban lecsökken. Ha a (b) hüvelyt, amint áz az ábrákban föl van tüntetve, külön darabból erősítjük hozzá az (a) lövedékhez, akkor a hüvely a lövedékkel érintkező oldalán, célszerűen fenék gyanánt kiképzett erősítést nyert. A hüvely ezen kiképzése folytán elhárul annak veszélye, hogy a lövedék a magas gáznyomás robbantó erejének hatása alatt elszakadjon a hüvelytől. A találmány semmikép sem merül ki az eddig részletesen leirt kiviteli alakokban, hanem kiterjed különböző módosításokra- így pl. ahelyett hogy a hüvely riígózó peremét használnék az elsütőszög üllője gyanánt, a lövedék és a hüvely közötti összeköttetés tetszés! szerint lehet meghosszabbítva a lövelőanyagkamrába és ez a szerv szolgálhat az elsütőszögnek üllője gyanánt. Ilyen kiviteli alak látható a 3. ábrából. Itt a lövedéket a hüvellyel összekötő (c) csapszögnek egy alulsó (g) toldata van, s ennek alja van (h) üllő gyanánt kiképezve, amire rávág az elsütőszög. Ezt az egyúttal üllő gyanánt is szolgáló összekötő darabot célszerűen annak biztosítására is fölhasználhatjuk, hogy a lövelőanyaghüvely el ne váljék a lövedéktől. A 4. ábra pl. olyan kiviteli alakot tüntet föl, amelynél az összekötőcsapszögnek négyszögletes nyúlványa van, amely a hüvely megfelelő mélyedésébe illik és azáltal meggátolja, hogy az (a) és (b) részek elváljanak egymástól. Szabadalmi igényeli. 1. Kaliberen aluli lövedék közvetlen hozzácsatlakozó, ill. tetszés szerinti módon hozzákapcsolt,' fémből való lövelőanyaghüvellyel, jellemezve azáltal, hogy a lövedéknek és a hüvelynek mindvégig annyival kisebb átmérője van, mint a csőfurat, hogy a lövedék könnyen (szívást előidézve) bevezethető a csőbe, mimellett a lövedékneK a csőben való központos elhelyezkedését a hüvelynek önmagában véve ismeretes kiperemezése biztosítja. 2. Az 1. igénypontban védett lövedék egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hüvely, ami tüzeléskor a lövedékkel együtt hagyja el a csövet, rugózó kitágításával tömör gázzárást képez a csőtorkolat felé, egyben pedig ellátja a lövedék vezetését* a csőben. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett lövedék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hüvely a lövedék fenekének közelében erősítéssel van ellátva, oly célból, hogy ezen erősítés megakadályozza a lövedék és hüvely szétválását azalatt, amíg a vezetékek a csőmenetekben képződnek. 4. Az 1—3. igénypontban védett lövedék kiviteli alakja, jellemezve 'azáltal, hogy a lövelőanyaghüvelynek a csőmenetek alját átfödő, a gyújtótöltelék fölvételére alkalmazható, rugalmas pereme tömör gázzárás létesítése céljából mindjárt az elsütéskor nekifeszül a csőfalnak, illetve a cső egy külön vájatának, miközben lannyira fékezi a lövedék kiröppenését, hogy a hüvely kitágulhat és a menetekbe belenyomúlhat. 5. Az 1—4. igénypontban védett lövedék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a lövelőanyag hüvelyén helyenként tetszés szerint kiképzett gyöngítések, illetve vájatok vannak oly célból, hogy ezek a hüvelyben föllépő gáznyomásra a cső falának és a menetekbe szoruljanak és ezáltal a lövedéknek a csőben való vezetését és tömörítését ellássák. 6. Az —5. igénypontban védett lövedék