77249. lajstromszámú szabadalom • Berendezés magas hőfokok előállítására

sziták zárják el, melyek a lazán rétegezett tűzállóanyagoknak kihullását megakadályozzák. A tüzelőtér (h) mozgékony záródarabbal elzárható. A kályhának üzembehelyezése céljából a (h) záródarabot eltávolítjuk és meggyújtjuk a (b) égőknél tisztán, levegőmentesen kiáramló gázt. Azután a gázhoz levegőt vagy élenyt adagolunk és a lángot olykép szabályozzuk, hogy az elégés a (c) térben bonyolódik le, végül a (h) záródarabot helyére tesszük. A fűtőgázok kénytelenek a (d) hőboltot körüláramlani, miáltal utóbbi erősen fölmelegszik annál is inkább, mivel az égő gázok kis térre vannak összeszorítva. A gázok azután keresztülhatolnak az (e) köpeny (f) nyílásain, és keresztüláramolnak a (g) hőhalmozó és hősugárzó közegen. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál (a) csövön vezetjük be a (d) fűtőcsőbe az éghető gázokat és levegőt és pedig keverve, vagy elkülönítve. Az (a) csőből elágazó (b) égők belenyúlnak a (c) tüzelőtérbe, melyet kívülről a fűtendő (d) csőfal, belülről pedig a tűzálló anyagból készült (e) köpenycső határol. Az (e) köpenycsövön (f) elvezető-nyílások vannak és ezen köpenycső belsejében van a lazán rétegezett hőhalmozó és hősugárzó tűzálló (g) anyag. A (h) záródarab rendeltetése azonos, mint az előbbi kiviteli alaknál. Az (a) gázhozzávezető cső teljes hosszában az (e) köpenycsőbe és a (g) tűzálló anyagba van beágyazva, úgyszintén a (b) égőcsöveket is tűzálló (g) anyag veszi körül, miáltal az (a, b) csöveken átáramló gázok jelentékenyen előmelegszenek. A (d) csőfalnak és (e) köpenynek kúpos alakja azon előnnyel jár, hogy ezeknek ellenkező értelmű egymásbaillesztése folytán a tüzelőtér kiszélesedik és így a lángok szabadon kifejlődhetnek és melegüket a (d) cső falának átadhatják. A (g) tűzálló anyagot tartalmazó tér a gáz áramlási irányában növekszik, ami által egyfelől csökken a távozó fűtőgázok ellenállása, valamint sebessége, ami a melegátadást fokozza. A (d) csőfalnak külső oldala által megmelegített közeg (folyadék vagy levegő) fölfelé irányuló mozgása közben a kúposán bővülő csővel éritkezésben marad. Az égőgázok előmelegítésének fokozása céljából a (g) hőhalmozó közegen keresztülvonuló gázokat ellenáramban vezethetjük az (a) csövön át belépő fűtőgázokhoz viszonyítva és pedig azáltal, hogy az (a) csövet jobboldalról vezetjük be a fűtőcsőbe. Azon célból, hogy az (a) csövet a fűtőgázokkal való közvetlen érintkezéstől megvédjük, ezen csövet tűzálló anyagból készült (i) köpennyel burkoljuk be. Az (e) köpeny a (d) csőnél rövidebb is lehet. Az (a) gázhozzávezetőcső esetleg csakis az (e) köpenyig nyúlhat ahelyett, hogy az (e) köpeny által körülzárt térbe belenyúlna. Végül az (e) köpeny az áramlás irányában nemcsak bővülhet, hanem szűkülhet is. A 4. ábra mutat ilyen kiviteli alakot, melynél az (a) gázhozzávezetőcső a (b) égőkkel szabadon nyúlik be a (c) elégési térbe, melyet kifelé a fűtendő (d) fal zár el. Az (f) lyukakkal áttört (e) köpeny határolja el a tüzelőtértől a (g) hőhalmozó közeget. A (d) cső itt is kúpos, azonban úgy a 3, valamint a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál hengeres is lehet. Ha csakis az elégési levegőt akarjuk előmelegítni, úgy azt a 3. ábra szerinti (a) csövön vezethetjük be, a tüzelőgázfpedig közvetlenül a (h) nyíláson át juttathatjuk a (c) tüzelőtérbe. Ha előmelegítést nem akarunk, úgy a tüzelőanyagot és levegőt a 3. ábra szerinti (h) nyílásnál, illetve elzárókészüléknél vezetjük be, mikor is az (a, i, b) csövek elmaradhatnak és csakis az (e) köpenyre, (g) tűzálló anyagra és (f) elvezető nyílásokra van a (d) cső belsejében szükség. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál hasonlóképpen az (a, b) csöveken át vezethetjük be a levegőt, a (h) helyen pedig