77176. lajstromszámú szabadalom • Csigaalakú szivattyú

mány szerinti szivattyúnál jóval bővebbek és így a menetek képzéséhez szükséges szerkezeti anyag tekintetében jelentékeny megtakarítást érünk etk A mellékelt rajzokon a, találmány tárgyának néhány foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. 2, ábra szerinti foganatosítása alaknál a csigaalakú szivattyúk céljaira egyébként is leginkább szokásos azon .szerkezeti kiképzést választottuk, amelynél a két homlokfal, között lemezsávból tekercselt csatorna mindig kisebb csigameneteket vesz fel. Ez a csatorna (a) merítővégén nyitott. A csatornát két (2) homlokfal határolja amelyek az (!) üreges tengelyre vannak megerősítve és amelyek között a (3) lemezsáv van a. szükséges közök meghagyásával föltekercselve. Az üreges (1) tengelyhez a (4) csőtoldat útján az (5) görbecső csatlakozik, mely a (6) szállítócsőhöz vezet. Az egész szivattyú kb. a tengelyig a (7) tarlályba merül, amelyből a folyadék, pl. érc. — zagy, szállítandó. A 2. ábrán látható nyílirányában történő forgás közben a szivattyú magában véve ismert módon fölváltva bizonyos levegőmennyiséget vesz föl. Ekkor a szivattyú folytatólagos megtelésével az egyes esigamenetekben a 2. ábrán látható módon folyadékoszlopok állanak elő, amelyek a közbezárt levegőt nyomás alatt tartják. Ezek a folyadékoszlopok a 2. ábrán (bl, 1>2, cl, c2, dl, d2, el e2, fl, í'2, gl g'2)-vel vannak jelölve. A találmány szerint már most az egyes csigamenetekben a levegő elfoglalta terek akként vannak kiképezve, hogy azoknak térfogata a merítési oldaltól a szállítási oldal felé a (bl b2, cl, c2 ) fólyadékoszlopokkal fordított arányban folytonosan csökken. Ezzel elérjük azt, hogy a folyadékoszlopok egy menet egész magasságának megfelelően tényleg be is állanak és hogy a (b2, c2 ) fölületek nem foglalnak el magasabb helyzetet, amint az az eddigi csigaalakú szivatytvúknál megtörténik. Az egyes csigamenetek térfogatának ezen aránylagos csökkenését az 1. és 2. ábrákon az egyes csigamenetek különböző harántmetszete jelzi. Mint ugyancsak a 2. ábrából látható, a merítési végén nyitott első csigamenet kb. a kerület, egy negyed részére kiterjedően még külön ki van bővítve. Ennek célja az, hogy annak a levegőmennyiségnek, melyet a következő csigameneteknek tartalmazniok kell, az 1. menetben uralkodó nyomásnál az 1. menet ezen negye* dében helye legyen. Az említett bővítés nélkül a csigamenetnek csupán egy negyede által fölvett légmennyiség nem volna elegendő arra, hogy a következő csigameneteket a szükséges magasságban a mindenkori nyomás alatt levegővel megtöltse. A 3. és 4. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a szivattyú egyes menetei nem csigavonal módjára egymásban, hanem tengelyirányban egymáshoz csatlakozóan fekszenek. Itt. a harántmetszet csökkenését azzal értük el, hogy az egymásra következő menetek sugárirányban változatlanul megmaradó méretek mellett a tengely irányában keskenyebbekké válnak. Az egyes folyadékoszlopokhoz való alkalmazkodás azonban azzal is elérhető, hogy a menetek tengelyirányban azonos méretűek maradnak és sugárirányban keskenyednek. A harántmetszet csökkenése végül a méreteknek mindkét irányban való csökkentése révén is foganatosítható. Az 5. és 6. ábrák szerinti foganatosítási kúp módjára csökkenő átmérőjű kígyócsőből áll. Szabadalmi igények. 1. Csigaalakú szivattyú, jellemezve azáltal, hogy az egyes esigamenetekben a levegő elfoglalta terek térfogata a merítési oldaltól a szállítóoldal felé az