77159. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hidraulikus munkagépek üzeméhez
Az (1) nyomószi vMtyú a folyadékot a (2) csövezel ék l>e .-zá Ilit ja, mely a (3) váltósszelep és a (4) összekötő eső útján az (5) akkumulátorhoz csatlakozik; a ((>) vezeték célszerűen a szivattyúhoz van visszavezetve. A (3) szelepet a fölötte elrendezett nagy lökettel és nagy húzóerővel bíró (7) elektromágnes, célszerűen u. n. fékezőmágnes, vezérli, mely a kapcsolótábla készülékein át a (8) kontaktusfeszm érővel van összekötve. Ez a feszmérő az akkumulátor nyomófolyadékterével vagy az ezen térből a munkagéphez vezető (9) csővezetékkel van összekötve. Az akkumulátor (5) hengere a levegőt és folyadékot szétválasztó, a henger hengeres furatában eltolható (10) dugattyúval van ellátva és a (11) vezeték útján a (12) légtartállyal van összekötve. Ha az akkumulátorral nemcsak bizonyos határok között tartandó nyomásnövekedést akarunk megvalósíthatni; további elzárható (13) légtartályok állíthatók föl tetszőleges számban és nagyságban. A munkamenet a következő: A munka megkezdése előtt az (5) henger és a (12) légtartály levegővel töltendő, melyet a szükséges kezdőfeszültségre, húzósajtó esetében kb. 100 atm.-ra kell hozni. Ha már most az (1) szivattyút mozgásivá hozzuk, az általa szállított folyadék a (3) szelep zárva tartása esetén az (5) henger (10) dugattyúja alá áramol és innen a (9)vezetéken át a sajtóba kerül. Amíg a sajtónak nincs szüksége 100 atm.nál nagyobb feszültségre, a (10) dugattyú legmélyebb állását tartja meg, míg a sajtó fölveszi a szivattyú által szállított egész folyadékot. A sajtó által megmunkált fém lehűlésével azonban mind nagyobb nyomásra van szükség. Ezen nyomást az akkumulátor egészen önműködően és lökés nélkül szolgáltatja, amennyiben a hozzászivattyúzott folyadék egy része az (5) hengerben marad és a (10) dugattyút a henger fölső részébe és a (13) légpalackokban bezárt levegő összeszőrítása mellett fölemeli, amíg' a, dugattyú el nem éri légfölső állását és ezáltal kb. 450 atm.-át kitető nyomást jiem létesíti. Hogy az előírtnál magasabb feszültségek föllépése az akkumulátorban megakadályoztassék, a szivattyút esetleg kikapcsoljuk és ismét önműködésbe hozzuk, ha a feszültség 450 atm.-nál alacsonyabb tetszőleges pontot él t el. Ez szintén önműködően történik a (3) váltószelep segítségével, melyet, mint fenn leirtunk, a (8) kontaktusfeszmérővel kapcsolt (7) elektromágnes vezérel. Ezen feszmérő maximális és minimális kontaktussal van ellátva; ezek között mozog a feszmérő mutatója. Ha a minimális kontaktus érintetik, a (7) fékezőmágnes a (2) vezetékből az átmenetet a (6) vezetékbe zárja, minek folytán a szivattyú az akkumulátorba dolgozik. Ha ellenben a feszmérő mutatója a maximális kontaktust éri, . a fékező mágnes árammentes lesz, a (3) szelep nyilik és megengedi, hogy a szivattyú által szállított folyadék a (fi)v vezetéken át eláramoljon. A 3. ábra diagrammjában feltüntetett nyomási vonal mutatja a feszültségnek növekedését az akkumulátorban a dugattyúnak a munkahengerben való emelkedésével. Az akkumulátor (5) hengerének, melynek egy munkamenet folyamán a szükséges p = 450 atm. feszültséget kell szolgáltatnia,az elraktározó képessége legyen pl. J =100 liter; ekkor az ezen hengerrel összeköttetésben levő légtérnek V—p. J = pl — p ~ 28.6 liter űrtartalommal kell bírnia. Ezen esetben 100 liter űrtartalmú hengerben és a 28.6 liter űrtartalmú légpalackban 100 atm. kezdeti feszültséggel bezárt levegő 450 atm. feszültséggel fog bírni, ha a dugattyú a hengerben legmagasabb állását érte el. A huzási művelet befejezése után a szivattyú működésen kívül van, mi mellett az akkumulátor a diagrammban a nyomási vonal alatt föltüntetett munkát vette föl, melyet a sajtoló dugattyú leszakításá~
