77098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantának és közbenső termékeknek előállítására

golásával kombinálható. Sikerül egyrészt a folyamatot bizonyos fokig4

lefolytatni, másrészt meg nem ömleszthető és oldhatatlan gyantát magában az elektrolizáló berendezésben, egyetlen műveletiben, aránylag rövid idő alatt keletkeztetni. A jelen találmány szerinti módszerben tehát a rendelkezésre álló elektrokémiai munkaeszközök folytán nem csupán a variációk lehetőségének sokasága rejlik, hanem a módszer a, munkamenet vezetésének egyszerűsége és biztonsága által is kitűnik. Míg az irodalomban gyakran, egész általánosságban szerves és szervetlen sók, savak ós bázisok vannak kondenzáló szerek gyanánt megadva, kísérlet könnyen arról győz meg, hogy pl. phenol-formaldehyd és ecetsav keverékének visszafolyásra állított hűtővel fölszerelt edényben még egv-két óráig tartó főzésénél sem lép föl gyantaleválás és csak hosszabb főzés 11 tán kezd a keverék lassan viszkózussá válni. Ugyanez áll sok más vegyszerre is. Ha ilyen rendszert már most ugyanolyan mennyiségű veg\ szerekkel, ugyanazon hőmérsékleten, elektrolyzisnek vetünk alá, akkor az áramviszonyokhoz mérten azonnal, sőt szilárd gyantatermék is választható le az elektrolytből, mely elektroozmózis folytán az anódára tapadva és könnyen lekaparhatóan kapható. Phenol nátriumacetáttal egyedül elektromos áramnak kitéve, szintén ad gyantaképződést, míg elektromos behatás nélkül a gyantaképződés nem áll be; hasonlóak a viszonyok phenol-methylalkohol elektrolízisén él. Az eljárás további foganatosítani lehetősége az, hogy diafragmákészülékben phenol és formaldehyd keverékét anolyt gyanánt és vezető közeget katolyt gyanánt elektrolízisnek vetjük alá. Ennél az elrendezésnél a kívánt reakciók az anolytban, bizonyos anyagmennyiségek és áram viszonyok mellett, meghatározott időben föltétlenül föllépnek és végül szilárd gyantaképződést érhetünk el. Ha a katolyt ügynevezett kondenzáló ágens, akkor az előny abban rejlik, hogy az áram folytán csak az anion vándorol a katolytból az anolytba, mely vándorlás a Faraday-féle törvény szerint megy végbe, úgy hogy az áramsűrűség, és időtartam szerint, adagolás közvetlenül lehetséges és a reakció lefolyását ezáltal /teljesen inaljuk; azonkívül az anódán föllépő áramsűrűséggel az itt végbemenő- árammunka szabályozható. Azonkívül világos, hogy a szabályozható, tényezők hatékonyságát az árain megszüntetésével mindenkor megszakíthatjuk és így bizonyos terméket kaphatunk; számos kísérlet azt is igazolta, hogy azok, az alkalmazott anyagok minemüsége szerint, gyorsabban vezetnek célra, mint a közönséges vegyi eljárások. Az a vélekedés, hogy kordenzálószernek katolyt gyanánt való alkalmazásánál ez tisztán fizikai diffúzió folytán, elégendő mennyiségben jut az anolytba és itt egyedül létesíti a kondenzációt, és hogy az áramhatás emellett lényegtelen, nem bizonyult helytállónak, amennyi ben mennyiségileg kimutatható, hogy pl. 10%-os nátriumkloridoldatból, mint katolytból, óránkinti csupán 0-015 g. nátriumklorit diffundált az anódatérbe, melyben phenol és formaldehyd keveréke még magas hőmérséklet mellett sem mutatott változást, és csak áram átvezetésénél mutatkozott a gyantareakció. Sztt hadaim i kjén /Jel,'. 1. Eljárás műgyantáknak és közbenső termékeknek előálIítására, jellemezve azáltal, hogy elektrokémiai úton gyantaképző nyersanyagokat, vezető közeg jelenlétében, áram hatásának vetünk alá, mimellett főleg az emellett mérvadó tényezők szabályozhatóságával, illetve adagolásával különböző reakciófokok érhetők el egészen a meg nem ömleszthető gyanta képződéséig és a folyamat föl ügyelete és követése elektromos mérőműszerek segélyével biztosíttatik. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás