77092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés illó folyadékokból álló keverékek szétválasztására

tés nélkül a kívánt értelemben hozzájárul. A találmány lényege a föntiekben ismertetett desztillációfolyamatnak nyomás alkalmazásával való kombinációjában áll, aminek hatása íizikó-kémiai szempontból könnyen megmagyarázható. Különböző illó folyadékok, pl. szénhidrogének tenziókülönbségei magasabb hőmérsékleten nagyobbak. A szükséges hőmérséklet elérésére pedig megfelelő túlnyomásra van szükség. A következőkben ennek egy példáját adjuk meg: Ha pl. három normális öt, hat és hét szénatomos szénhidrogént veszünk (lásd pl. Engler-Höfer „Das Erdöl" IV. 1916., 283. oldal), akkor 0U

C. hőmérsékleten a tenziónyomáskülönbségek csak csekélyek, magasabb hőmérsékleten viszont sokkal nagyobbak. Az n-pentán tenzió-nyomása 0°-on körülbelül 190, az n-hexáné körülbelül 40, az n-heptáné körülbelül 10 mm. Hg. Ezzel szemben 50°-on az n-pentán tenziónyomáisa körülbelül 1200, az n-hexáné körülbelől 400 és az n-heptáné körülbelül 150 mm. Hg. Hogy azonban könnyen illó szénhidrogénelegyekkel a fönt ismertetett oszlopban magasabb hőmérsékleteken dolgozhassunk, a folyamatot nyomás alatt kell keresztülvinni. A párlat frakcióalkatrészeinek szabályozása az eljárás ezen kivitelnél és a hozzátartozó készüléknél nem csak a hőmérséklet által, hanem külön nyomószelep útján is végezhető, ami némelykor célszerűnek mutatkozik. Az eljárás és a hozzátartozó elrendezések lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a keveréket kellő mértékben fölhevített, szelepek útján elzárható, fölülről állandóan táplált, nagy fölületü töltőanyaggal töltött oszlopban szelepek által szabályozható nyomás egyidejű alkalmazása mellett deflegmálásnak vetjük alá, mimellett a könnyen illó alkatrészek a fölső szelepen át kondenzálás céljából elvezettetnek, míg a cseppfolyós részek az oszlop alsó részén alkalmazott szelepen át távoznak. A mellékelt rajz az eljárás keresztülvitelére alkalmas berendezés példakép vett foganatosítási alakjait mutatja. Az 1. ábrán az oszlop egyik és a 2. ábrán az oszlop másik foganatosítási alakja nézetben, részben metszetben van föltüntetve. A hideg folyadékelegy a (3) szeleppel ellátott (2) csövön át a hevített (1) oszlopba fölülről folytonosan beáramlik. A leválasztott könnyű gőzök a (4) csőtoldaton áramlanak át, mely egyrészt az (5) manométerrel és: a (fi) hőmérővel, másrészt a (7) kibocsátó és szabályozószeleppel van ellátva. A nehezen illó, cseppfolyós alkatrészek az oszlop alsó részében gyűlnek össze és a (8) szelepen át (esetleg önműködően) lebocsáthatók vagy nyomás al kalmazásával továbbszállít hatók. A szétválasztott alkatrészek fölfogását vagy közvetlenül, tetszőleges (9) hűtő útján légköri nyomás alatt végezhetjük vagy a hűtőben is1

túlnyomást tarthatunk fönn, melynek azonban az oszlopban uralkodó nyomásnál kisebbnek kell lennie, amit a (10) kibocsátószelep beállításával és a (11) manométer megfigyelésével könnyen elérhetünk. A csapadékokat vagy közvetlenül a (10) szelepen át a raktározó-, illetve szállítótartályokba bocsáthatjuk vagy pedig, ha igen nehezen csöppfolyósítható vagy permanens gázok vannak jelen (így pl. gazolinnál metán, levegő stb.), akkor a. csapadékot a (12) gázkibocsátószeleppel ellátott (13') kondenzálóedényben gyűjthetjük és itt a gázoktól megszabadíthatjuk. Ezen elrendezésnél a túlnyomás1

alatt álló gázokat alacsonyabb nyomásra való expandáltatásuk után a (9) hűtőben levő csapadékok hűtésre használhatjuk. Az (1) oszlop fenekén összegyűlő csöppfolyó-' alkatrészeket az önműködő (8) szelep és az oszlopban uralkodó túlnyomás útján hasonló rendszerű második, harmadik, stb. oszlopba emelhetjük és további folytonos szétválasztásnak vethetjük alá.