77083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy kaloriaértékű gázok előállítására
Megjelent 11)20. évi szeptember hó 11-éu. MAGYAR K I R ÁLY1 H 'SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 77083 szám. ll/e. OSZTÁLY. Eljárás nagy kalóriaértékű gázok előállítására. BENEDEK LAJOS VEGYÉSZMÉRNÖK ÉS MIKÓ ERNŐ GÉPÉSZMÉRNÖK, MINDKETTEN BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 február hó 15-ike. Szilárd tüzelőanyagokból kétféleképen állítanak elő gázalakú tüzelőanyagot még pedig vagy lepárlással, vagy elgázosítással. Lepárlással a nagy kalóriaértékű szenekből világítógázt gyártanak, amikor is a szónben lévő karbónium nagyobb része koksz alakjában marad vissza, míg elgázosítással a szilárd tüzelőanyagban lévő összes karbon i urnot sikerül gázaiakti tüzelőanyaggá átalakítani. Az első esetbon. a termelt gáz kalorikus értéke 5000— 6000, a második esetten pedig 1000—2700 kalória közt váltakozik. Elgázosításkor tudvalevőleg vagy nagyrészt szénoxidból áll, vagy víznagyrészt széndioxidból áll, vagy víz- ! gázt, mely a nagy szénoxidtartalma mellett nagyobb mennyiségű hidrogént is tartalmaz, vagy pedig kevert gázt, melyben a hasznavehetetlen nitrogén foglalja el a termelt gáz féltérfogatát. Míg lepárlásra csak bizonyos fajtájú kokszo'sodó gázszenek alkalmasak, addig elgázosításra minden fajtájú szén alkalmas. Ezen előnnyel szemben áll az a hátrány, hogy az elgázosítás útján kapott gázok alacsony kalorikus értékűek, mert az elgázosításra fölhasznált levegőnek mintegy 4 /5 része nitrogén, mely a termelt gázt fölhigítja. A vízgáz ugyan nagyobb kalóriaértékű gáz, hátránya azonban, hogy előállítása folytonos üzemben nem lehetséges, mert az üzem szakaszos. A gázfejlesztőbe először levegőt fúvatnak, utána vízgőzt, majd ismét levegőt. Ez a szakaszos üzem gondos ellenőrzést igényel. A víz fölbontására szükséges meleget tudvalevőleg a levegő be fuvatása alkalmával fölszabadult képződési meleg szolgáltatja, melyet bizonyos idő múlva, az alábbi egyenletek szerint, a vízgőz disszociációja fölhasznál: C + 0 = CO + 29400 kai. — 1.) ! C + H2 0 = CO + H2 — 28800 kai. — 2.) A levegő befuvatásakor 29400 kai. szabadul föl, a vízgőz befuvatásakor pedig 28800 kai. használtatik el. Ez a két egyenlet csak elméleti összehasonlításra alkalmas; a gyakorlatban ugyanis nem oxigént fúvatnak a generátorba, hanem levegőt és miután a víz disszociációja a 2. alatti egyenlet szerint csak 600° C.-on fölül megy végbe, a 11*1 m3 oxigénnel együtt befujtatott nitrogén (41-74 m3 ) tetemes mennyiségű hőt vezet
