77034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos szögecselésre

>1«ídeJent 1920. evi szeptember hó 4-én MAGYAR KIRÁLYí íöi SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 7 7084. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás elektromos szögecselésre. OESTERR-UNGAR. ELEKTRO-SCHWEISSMASCHINEN GESELLSCHAFT M. B. H. (OSZTRÁK-MAGYAR VILLAMOS FORRASZTÓGÉPEK TÁRSASÁGA IC. F.) BÉCSI CÉG, MINT ADOLF PFRETZSCHNER G. M. B. H. PASSINGI CÉG JOGUTÓDA. A bejelentés napja 1918 január hó 22-ike. Elsőbbsége 1917 junius hó 13-ika. Az elektromos szegecselőgépek tulaj-Ionképen nem nevezhetők ilyeneknek, nert nem egyebek közönséges szegecselőgépeknél, amelyek elektromos mótorlajtással járnak, mely a zömökítós vagv calapálás számára szolgáltatja az energiát, míg a szögecs fölhevítése, ami tuajdonképen a művelet lényeges része, a zögeoselőgépen kíviil történik, vagy :isméretű szögecseknél egészen elmarad. Oly szögecselőgépeket is szerkesztettek, aelyeknél a szögecs szárát alacsony feziiltségű transzformátor sarkai' között szították, zömökítették és ugyanazon íűveletben verték föl a szögecs fejét. Ezen eljárás azonban nem felel meg a yakorlati követelményeknek, mert az ram viselkedése nehézségekre ad alkallat. Ugyanis két elektróda között ós így az ektromos hegesztőgépek elektródái kö>tt is, a meleg főképen a befogott darab izepén lép föl, miáltal a szögecs szara ázepén lesz a legmelegebb. Ez kezdetben egfelel, azonban ha a melegedós a zoökítés lehetségessé válásáig fokozódott, úgy a melegítésnek a szögecs azon vége felé kellene eltolódnia, amelyen a: fejet kell fölverni. Ezt körülményes segédeszközökkel ós a melegítés többszöri megszakításával is el lehet érni, azonban még mindig megmarad egy nagy hátrány. A szögecsnek fejjé kovácsolandó vége csak szélével fekszik az elektródára, mely a fej verésére szolgáló odorrá van kiképezve, miért is az áram csak igen kis átmeneti terülötet, ill. igen nagy átmeneti ellenállást talál úgy, hogy a szélek többnyire elégnek ós az odor területén ugyancsak égési helyek keletkeznek, ami az odor gyors elpusztulására vezet. Az is hátrány, hogy a szögecs szárának vége az odort többnyire nem tölti ki egyenletesen és a szögecs fejének alakja szabálytalanná válik. A szögecsfejek reáveróse többnyire csak az anyag tulhevitésével sikerül, ami a szilárdságra hátrányos, amelynek pedig a legerősebten igénybevett szögecsfejben a legnagyobbnak kellene lennie. Mindezen hátrányokat igen egyszerűen kerülhetjük el a találmány tárgyát ké-