76991. lajstromszámú szabadalom • Gép gyűrűfonat előállítására

— 2 — dezve, mivel az egyik sodronycsavarnak az újonnan képezett gyűrűket föl kell vennie, a másiknak pedig az előző sort le kell adnia. Az 1. ábrán föl van tételezve, hogy az (1) sodronycsavar a gyűrűket le­adja és a (2) sodronycsavar az újonnan képezett gyűrűket fölveszi. A gyűrűk a nyíllal jelzett (3) helyen azáltal képeztet­­nek, hogy egy levágott sodronydara­­bocska, miután közepén félköralakban rneghajlíttatott, a rajz síkjára merőlegesen álló két végével a középső két (4) és (5) gyűrűn átvezettetik, mire a másik oldalon ezen két gyűrű mögött, tehát a rajz síkja mögött egy második szerszám által teljes gyűrűvé hajlíttatik össze. Ezt a gyűrűt azután egy gyűrűemelő fölemeli, úgy hogy a (2) sodronycsavar forgásánál ennek (6)-tal jelölt szabad vége a fölemelt gyűrűbe hatol és azt fölfűzi. A két sod­­ronycsavar egymáshoz képest ellenkező értelemben forog, úgy hogy a (2) sodrony­csavar a fonatot jobbfelé húzza, míg az (1) sodronycsavar a gyűrűket egyenként leadja és eközben természetesen a fonatot szintén jobbfelé oldalirányban tolja. Ha az egyik gyűrűsor készen van, a fonat tehát az éppen, elkészült gyűrűsornál fogva a (?) sodronycsavaron függ, akkor a két sodronycsavar forgásiránya, valamint egymáshoz viszonyított helyzete átkap­csoltatok, úgy hogy most már az (1) sod­ronycsavar kissé fölemelkedik, a (2) sod­ronycsavar pedig lesűlyed és az 1. ábrán föltüntetett helyzethez képest az ellenkező helyzet jön létre. A 2., 3. és 4. ábrákon a gyűrűfonat elő­állítására való gép egy kiviteli alakja van föl tüntetve, mely az éppen leírt találmány szerint van szerkesztve. A következőkben ezen gépnek csakis lényeges részei van­nak ismertetve és pedig működésükben, mivel ezen részek hajtására szolgáló ké­szülékek (forgattyútárcsa stb.) részlete­sebb feltüntetést nem igényelnek. A (7) sodrony, mely tetszésszerinti módon ve­zettetik a gépbe és ismert készülékek se­gélyével kiegyenesíttetik, a két (S) és (9) bélyegző közé jut, melyek közül a (8) bé­lyegző a rajzon föl nem tüntetett késsel van ellátva a sodronydarabka levágására; ezen bélyegző továbbá úgy van alakítva, hogy a levágott sodronydarabot megfogja. A gyürüképzés ismert módon úgy törté­nik, hogy az egyik (8) bélyegző, mely a mellső oldalán félköralakuan van kiké­pezve, előremegy, a levágott sodrony­darabot a (10) csap köré hajlítja és ezen meghajlítás után a két most már a bé­lyegzőhöz párhuzamosan fekvő sodrony­­véget az előző gyűrűsor két gyűrűjén át­tolja. Erre a másik oldalon levő ellenkező irányban ható (9) bélyegző előrehalad, a két sodronyvéget megfogja és azokat összehajlítja, úgy hogy a gyűrűalak előáll. Miután a gyűrűképzés be van fejezve, egy kampóalakú (11) gyűrűemelő a gyű­rűt fölemeli, mely gyűrűemelő a kétkarú (12) emeltyű végén van elhelyezve; ezt az emeltyűt tetszésszerinti emeltyűáttétel segélyével egy görbe tárcsa akként moz­gatja, hogy egy-egy gyűrű elkészülte után, mindig fölemelkedik és a gyűrűt függélyesen állítja, úgy hogy a fölvevő sodronycsavar a gyűrűn áthatolhat. A gé­pen természetesen két egymással szemben fekvő gyűrűemelő van elrendezve, melyek fölváltva jönnek működésbe azon irány szerint, melyben a gyűrűfonat a gépen át­halad. Fölváltva működő két gyűrűeme­lőre azért van szükség, mivel az egymásra következő gyűrűsötök nem fekszenek ugyanazon függélyes síkban. A gyűrűk tehát fölváltva az egyik és a következő sorban a másik oldal felé lendítendők, vagy emelendők föl. A gyűrűemelők a gyűrűket fölállítják, úgy hogy az (1) vagy (2) sodrony csava­rok magassági helyzetük szerint az újon­nan képezett gyűrűbe hatolnak és azt föl­fűzhetik, úgy hogy a gyűrűfonat a gyűrű­ket fölvevő sodronycsavar mozgása által ezen oldal felé vezettetik. A sodronycsa­varok a két (13) és (14) kar üregeiben vannak elhelyezve, melyek alsó oldalán természetesen egy hosszhasíték van kiké­pezve, úgy hogy a sodronycsavarok a ha­síték mentén szabadok és a gyűrűfonatot tarthatják. A (13) és (14) karok végükön forgathatóan vannak ágyazva, úgy hogy i í NYOMD

Next

/
Thumbnails
Contents