76941. lajstromszámú szabadalom • Fémből való borítás bármiféle beton- és vasbetonép1tkezés végrehajtására

pedig egymással a (k2) csuklócsap út­ján vannak összefoglalva; a (k) és (1) le­mezek fönt a (b) csuklórudak útján a (wl) tárcsához vannak központosán hozzáfűzve. A betonnal való kiöntés köz­ben az (i) ürhasáb a ((1) tartókra támasz­­kodó (n) rúdon lóg az (m) rúd útján; a (k) és (1) lemezek összeesukódását az el­távolítható (c.) csap akadályozza meg, Az öntés befejezése után, ha a beton megszáradt, az (o) csapot eltávolítjuk és az iirhasábot fölhúzzuk, minek folytán a (k) és (1) lemezek a 4. ábrán szakadozott vonalak segítségével jelzett helyzetet foglalják el és súrlódás nélkül kiemelhe­tők a kész falból. Az (r) ajtók stb. betonozás előtt, mint kész asztalosmunka helyeztetnek a, bo­rítófalak közé (1. ábra). A borítás leszerelése alkalmával a (e) csövek kúpos alakjuknál fogva könnyen eltávolíthatók, mire a hátramaradó nyí­lást kiönthetjük. Az új iirhasáb természetesen bármely más borítással kapcsolatijai] is használ­ható. Szabndalnii igényeli. i. Fémből való borítás mindenféle beton és vasbeton építkezés végrehajtására, azáltal jellemezve, hogy a borítás a készítendő fal mindkét oldalán, me­­nyezetek készítésénél pedig annak csak alsó oldalán tetszőleges közök­ben fölállított, illetve fektetett (b) oszlopokból, illetve tartókból és az ezen oszlopok (tartók) közét kitöltő, kívülről, illetve alulról könnyen leve­hető módon megerősített (g, gl) bo­rítólemezekből van esszéiévé. 2 Az 1. igényben védett borítás fogana­­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a készítendő fal egyik oldalán fölállított (b) oszlopsor a fal másik ol­dalán fölállított oszlopsorral egyúttal a falvastagságot megállapító (e) or­sók útján var összekötve, mimellett mindegyik -oí (b) tartói (a) haránt­­.rudak útján egymáshoz is vannak 1 kapcsolva, miáltal a (g, gl) borítóle­mezok számára szilárd váz jön létre. 3. A 2. igényben védeti borítás foganato­­f.ítási alakja, jellemezve a készítendő fal két oldalán fölállított függőleges (b) oszlopokat egymással összekötő csapokra rácsúsztatott kúpos (cl) hü­velyek által, melyek a készítendő fal vastagságát pontosan állítják be és leszerelés alkalmával a kész falból könnyen távolíthatók el. 4. Az 1. igényben védett borítás fogana­tosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a (b) oszlopok (tartók) közötti mezőt kitöltő (g) borítólemezek a (g2) karimák útján egymásra, vannak tá­masztva. .'). Az 1. igényben védett borítás Fogana­tos ííási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (b) oszlopok (tartók) közötti mező vízszintes vagy függőleges irányban egymásra csúsztatható (gl) borítólemeze káltal van kitöltve a mező méreteinek tetszőleges beállít­­hatása céljából. fi. Az 1. igényben védett borítás fogana­­tosítási alakja. , azáltal jellemezve, hogy a (g), illetve (gl) borítólemezek a (b) oszlopokon (tartókon) alkalma­zott kinyúló (1>1) hosszkarimákra kí­vülről vannak ráerősítve. 7. Az 1. igényben védett borítás fogana.­­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (g), illetve (gl) borítólemezek a (b) oszlopokon (tartókon) csavarok igénybevétele nélkül súrlódást léte­sítő, a borítás külső oldaláról keze­lendő (h) szorítok útján vannak rá­erősítve. 8. A 7. igényben védett szorító foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szorító a (b) oszlopokon (tartókon) alkalmazott nyílásokba (h2) forgás­­tengelyével behelyezhető bütykös emelő alakjában külön szerszámmá van kiképezve. A 8. igényben védett szorító foganato­­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a bütykös emelő (h2) forgástengelye

Next

/
Thumbnails
Contents