76914. lajstromszámú szabadalom • Készülék elektromos váltakozó áramok jelenlétének láthatóvá tételére
támasztékokkal nyugszik egy, rezgéseket végezni képts lemezen, forgómozgásba jön, ha ezt a lemezt rezgésbe hozzuk. Az ilyen forgótestet egy forgási ponton ágyazzuk és olyan membránra, támasztjuk, melyet egy nagy periódusé áramokkal gerjesztett elektromágnes befolyásol. Ez a forgótest azután olyan szervekkel működik együtt, melyek, egy bizonyos mértékű forgómozgás után, a kívánt folyamatot idézik elő. Ez a berendezés igen nagy érzékenységével tűnik ki és megszakított egyenáramokkal, vagy tetszőleges frekvenciájú váltakozó áramokkal hozható működésbe. A 8., 9. és 10. ábrákon ilyen berendezéseknek egy foganatosítási példája van bemutatva és pedig a 8. ábrán függélyes metszetben, a 9. ábrán íöliilnézetben és a 10. ábrán távlati képben. Egy (E) elektromágnes fölött, melynek (w) tekercsén nagy frekvenciájú gerjesztőáramok mennek keresztül, egy (M) membrán van vízszintes helyzetben elrendezve. Ennek .a membránnak egy (o) központi nyílásán egy (s) csúcs nyúlik keresztül, melyen egy harangalakú (g)esapágygyal, egy (D) forgótest van ágyazva, mely utóbbi (fi, f2) rugalmas lábaival az (M) membránra támaszkodik. A lábakat (r) védőcsövecskék veszik körül. A (I)) forgótest fölött egy (a) vízszintes ‘tengely van forgathatóan ágyazva, melyet így (k) gombbal el lehet forgatni és mely egyik leeső csappantyút hord, valamint egy kétkarú emelőszerű (h) testié] van ellátva. E testnek egy (ni) orra van, mely a (D) forgót est nyugalmi helyzetében erre rátámaszkodik és ezzel az (fk) leeső csappantyút fölső, nyugalmi helyzetében fogvatartja. Mihelyt azonban, az (E) mágnes gerjedése folytán, az (M) membrán rezgésbe jön és így a (D) forgótest, a berajzolt nyíl irányában, forgást végez, utóbbi elcsúszik az (ni) orr alatt, tehát az (fk) csappantyú leesik a 8. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt helyzetébe és egy ablak mögött, vagy egyéb módon láthatóvá válik. Egyidejűleg a leesett (fk) csappantyú egy (c) mozgókontaktusrugóra támaszkodik és ezt egy helytálló (cl) kontaktusrugóval hozza érintkezésbe úgy, hogy egy (B) telep áramköre záródik egy (\V) jelzőcsengőn át. A (k) gomb forgatásával az (fk) csappantyút kézzel újból fölső, nyugalmi helyzetébe lehet emelni. Ekkor a (D) forgótest is nyugalmi helyzetébe forog vissza azáltal, hogy a (h) testnek egy második, ferdén fölfelé görbített (n2) orra, az (a) tengely visszaforgatásakor, a (D) forgótestet visszafelé tolja. Hogy az ilyen viszszaforgás lehetősége biztosítva legyen, végül egy harmadik, (n3) orr van a (h) testen kiképezve, mely a (D) forgótestnek az (E) mágnes hatása alatt túlságos mértékben való elforgását meggátolja. Telefonközpontoknál olyan berendezések is ismeretisek már, melyeknél a központi átkapcsoló szekrényben fónikus relaisk vannak elrendezve, melyek, hívás esetén, egyrészt hangjukkal akusztikai figyelmeztető jelet adnak, másrészt olyan áramkört zárnak, mely egy optikai (látható) jelzőt kapcsol ki, hogy ezzel a hívó vezetéket fölismerhetövé tegye. A jelen találmány szerint az ilyen berendezést azáltal egyszerűsíthetjük, hogy a fónikus relaisvel nem elektromos úton működtetjük az optikai (látható) jelzőt (csappantyú leesését stb), hanem közvetleni'l m-eeh^m'k-ii úton eirrediük hatni a fónikus relaist az optikai jelzőre, ill. a fónikus relaist magát egyszersmind optikailag is jelző szerkezetként képezzük ki. A 11 14. ábrákon egy ilyen központi telcfonátkapcsoló szekrénynek c?v fog->natosítási példája van bemutatva. A 11. ábra a kapcsolási (>1 rendezést, mutatja.. Az (El) vezetéken át beérkező áram keresztülmegy az (Sl), vagy az (S2) fónikus és optikai jelző (w) tekercsén és annak (m) membránját rezgésbe hozza. Ezek a rezgések egyrészt az akusztikai figyelmeztető jelet létesítik, másrészt egy (d) forgó (látható) jelet hoznak mozgásba. Minthogy mindegyik (L) vezetékhez egy ilyen (S) fónikus i « j i i ■ 11 i
