76910. lajstromszámú szabadalom • Torpedó célzókészülék
— a — nál a saját haladási irányban, leállítható és a saját haladási sebességek szerint tapasztott vonalzó 1-el, a torpedóirányban beállítható és a torpedósebességek szerint osztott vonalzó 1-el, a torpedóirányban párhuzamosan beállítható két vonalzó 3a-val és 3b-vel van jelölve. A eél Z-nél van föltüntetve. A (4) vonalzó arra való, hogy a megfigyelés helyétől a (Z) célponthoz vezető irányt meghatározzuk. E célból a (4) vonalzó az (5) távcsővel vagy egyéb irányzókészülékkel van ellátva. A (3a) és (3b) vonalzó egymástól Függetlenül a célirányhoz párhuzamosan eltolható. E célra pl. a (3a) vonalzó egy a (4) vonalzóra merőlegesen álló ((i) vezetősínen tolható el és a maga részéről a céltávolság és célszögsebesség szorzatai szerint beosztott (7) vezetékkel van ellátva, melyen a (3b) vonalzó csúsztatható. A beosztott vonalzók összekötőcsuklója és a (4) vonalzó csatlakozócsuklója (8)-al van jelölve. A célzókészüléket következőleg használjuk: Először az (1 és 4) vonalzókat a saját menetirányába, illetve a cél irányába állítjuk. Most a. (3a) vonalzót a (6) sinen akként toljuk el, hogy az (1) haladási irányvonalzót, a (8) irányzóközponttól oly távolságban messe, mely a saját menetsebességgel egyenlő. Ezután a (3b) vonalzót a (7) vezetéken annyira toljuk el, hogy a (3a) vonalzótól való távolsága, egyenlő legyen a (Z) cél tetszésszerinti módon megmért távolságának és a cél szögsebességének szorzatával. Most a (2) vonalzót akként forgatjuk, hogy a (31>) vonalzó a (2) vonalzót utóbbi beosztásának azon pontjában messe, mely a kilövendő torpedó sebességének megfelel. Ezután a torpedókilövőcsövet, az ily módon beállított (2) vonalzó irányába állítjuk és pedig vagy magának a tórpedókilövő-csőnek forgatása által vagy pedig a torpedóhajó, illetve ten geraJ aittjáró menetirányának megfelelő megváltoztatása által. Ha az egyes részek ezen helyzetében a torpedót kilőjjük; akkor a (T) pontban ugyanazon időpontban érkezik meg, melyben a cél is ezen pontba érkezett. Hogy ez az eset bekövetkezzék, annak az a föltétele, hogy a mozgó cél és a mozgó torpedó mindenkori helyzeteit összekötővonalak mindenkor a célhoz irányított eredeti irányzóvonallal, vagyis a (4) vonalzó beállított helyzetéhez párhuzamos légyen, vagy, ami ugyanazt jelenti, hogy a cél és a torpedó által leírt utaknak egy tetszésszerinti egyenesre vetített vetületei tehát pl. a célirányra merőleges egyenesre is állandóan egyenlők legyenek egymással. Ami az utakra áll, az áll a sebességekre is. Hogy tehát a cél és a torpedó a (T) pontban találkozzanak, a (3b) vonalzónak a c,suklóponttól való távolsága egyidejűleg egyenlő kell. hogy legyen a torpedósebesség és a célsebesség vetületével. Ez azonban tényleg így is van. A cél valódi sebességének vetül ete ugyanis egyenlő a saját valódi sebességnek és a cél látszólagos sebességének vetületei összegével, amidőn a látszólagos selx-sség nem egyéb, mint a célnak a. mozgó megfigyelési helyhez viszonyított relatív sebessége. A cél relatív sebességének vetülete azonban egyenlő a céltávol,ságnak és a. cél közvetlenül megfigyelt szögsebességének szorzatával. Ez az összeg pedig a, 0>) vonalzón van beállítva.. A (3b) vonalzónak a (8) esuklóponttói való távolsága azonban a torpedósebességnek a ((i) sínre való vetületével egyenlő, mivel a (2) torpedói lány ító vonalzó megfelelően állíttatott be. Ha a torpedóhajó vagy a tengeralattjáró a megtorpedózandó hajóhoz képest vadászmenetben halad, vagyis ha az ellenséges hajónak a torpedóhajóhoz való látszólagos sebessége nulla, akkor a távolságmérés és a (3b) vonalzó beállítása fölösleges. A készülék teljes beállítása ekkor csakis a (3a) vonalzónak a saját sebesség szerint való beállítására és a (2) torpedóirányító vonalzónak a torpedó mindenkori sebességére való beállítására korlátozódik. Ha csak azzal az esettel kell nyomd/
