76890. lajstromszámú szabadalom • Gránát
fogadó(gl) nyílás vanjót. magában rajta. A gránát-esőre van szerelve a (jl) szuronytartónyúlvány, ós a, csukló körül leforgatható (ki) támasztópálcika. A gránát-vető alkalmazása a következőké]'* történik. Az (il) ajtócskát az 5. ábrán látható módon fölnyitjuk és az (fi) pótcsövet. a puskacsőre ráhúzzuk (S. ábra) olymódon, hogy a puskaeső célgömbtőkéje a póteső (gl) nyílásába beilleszkedjék. Ekkor az (il) ajtót ismét becsukjuk (7. ábra) és az (11) szárnyascsavar segélyével ;i puskára szerelt granátvetot ezen helyzetben rögzítjük. Ha most granát.lö vedé két akarunk kilőni, a lövedéket előbb ráhúzzuk az (fi) pótesőre, a puskát pedig erre a célra készült robbanó patronnal töltjük meg. A fegyver elsütésekor keletkezett gázok a gránátlövedéket. kilövik és egyben ugyanazt a föladatot is teljesítik, mint a nyél, t. í. a gyújtó szöget a gyutacshoz verik és ;t tölt én y t föl rol >ba n t j ák. A granatvető (jl) nyúlványa alkalmas a szurony fölerősítésére (9. ábra) egyben granátkilövésnél támasztékul is szolgál. Ez utóbbi szerepet tölti be a, csukló körül elforgatható (ki) tartópálcika is. A kilövés távolságát a granátvetőre szerelt tolókás távolságszabályozóval állapíthatjuk meg. Ez áll az (ml) fémionban végződő (ni) vonalzóból, melynek külső lapja beosztással van ellátva, másik végén pedig a kampósvégű (cl) fogantyú van. Ezen vonalzó a reeézctt (pl) keretben tologatható oly módon, hogy az (a) fogantyú kampója a szél recézésébe beleakaszkodik. A granátlövedéket csak oly mélyen tudjuk az (fi) pótcsőre húzni, amíg az az (ml) orrba beleütközik. Viszont mennél mélyebben van a lövedék a csőre ráhúzva annál tovább tart a gázak lökőereje és így annál messzebb röpül a lövedék. Ezen elvnek megfelelően az (ni) vonalzót úgy állítjuk be, hogy a keret (rl) vonala, a beosztásos szükséges kilövési távolságot mutassa. A híradás célját, szolgáló gránát kilövésénél ugyancsak a fönt leírt gránát - vető és távolságszabályozó jön alkalmazásba. A különbség a rohamgranát és a híradást szolgáló gránát között csupán a granátlövedékben van. Itt, 1 .i. az (f) köpeny és a (d) granát-cső közti tér belül üres és ebbe helyezzük a továbbítandó iratokat. Az (a) kupakban pedig gyújtózsinór helyett egy rúgóhatás alatt álló csengőberendezés van. Az (a) kupak az (ni) hegyben végződik, mely a kupak az belsejében a rugót fogvatartja. Az (a) kupakon a (vl) nyílások vanank, melyeken át a lövedék röpülése közben a levegő a kupakba tódul és ezáltal sziszegő hangot ad, ami a lövedék jövetelét jelzi. Emellett a. lövedék föltűnő színű, hogy az messziről fölismerhető legyen. Amint a lövedék a földrehull az (ni) csúcs a kupakba benyomódik és a rúgót fölszabadítja, miáltal a esengőberendezés megszólal, ami a lövedék megérkezését Szabaddlmi igóvyrk. 1. Gránát, jellemezve puskára szerelt granátvető segélyével kilőhető, i 11. kézbentartott hajítónyél segélyével fölrobbantható kupakkal ellátott granátCső és ezt körülfogó granátköpeny által, mely utóbbi üres, vagy pedig robbanóanyaggal van megtöltve aszerint, amint a gránátot híradás, vagy támadás céljára akarjuk fölhasználni. 2. Az 1. igényben védett gránát foganatosítáisi alakja, melyet támadási célra használunk, azáltal jellemezve, hogy a (d) granátcsövet körülvevő és az (x) robbanószerrel megtöltött (f) granátköpeny folytatását az (u) gyújtózsinórt magábafoglaló és a (d) granátcsőhöz csavarolt (a) kupak alkotja, a (d) granátcsőbcn pedig az (s) rúgó hatása alatt álló és a cső kiálló (k) peremére fektetett, szükség szerint (1) dugattyúlyukakkal ellátott IHIBAs
