76888. lajstromszámú szabadalom • Kombinációs zár, illetve zárbiztosíték

hossza különböző, még pedig a legbelső (esetleg tömör rúd alakjában kiképe­zett) hüvely a leghosszabb, a legkülső hüvely pedig a legrövidebb. Ezáltal a 2. és 3. ábrán látható módon lépcsős beál- Íítófölületek képződnek, melyeken jelek, pl. betűk vannak alkalmazva. Az 1—6. ábrán föltüntetett kivitelnél pl. a zár a ,,DUNA“ jelszóra nyílik. Ezen kiviteli alaknál a (2) tárcsák mindegyike egy­­egy fölfelé nyúló (5) karimával és a ka­rimák mindegyike egy-egy ((5) bemet­széssel van ellátva (4. és 5. ábra). Az első kiviteli alaknál az elreteszelő elemet a (?) lemez képezi (4. és 6. ábra). Ez a lemez alul oly vastag, hogy az (!) kilincspajzs mélyedését teljesen kitölti, fölül pedig vékonyítva van és a. 6. ábrán látható módon alkalmazott (8, 9) kivágá­sok útján benne a kettős (10, 11) rúgó­nyelv van kiképezve. Lehet természete­sen egyszerű ingót is alkalmazni, a ket­tős rúgó azonban célszerűbb, mert a zá i'ás eszközlésénél egyenletesebb hatást fejt ki. A (11) rugónyelv a (2) tárcsáknak megfelelő számú (12, 13) rekesztőorra.l van ellátva- Ezek közül, a zárómozgás irányában első (12) orr a többi (13) orr­nál hosszabb. A fölül a (14) vezetékben vezetett (7) lemez alul azáltal van vezetve, hogy az (1) kilincspajzs a (15) kivágással van ellátva, melyben a (7) lemezbe erősített (16) fogantyú csapja vezetődik. A 4. ábra a berendezést nyitott hely­zetben mutatja, amikor is a (+) hüve­lyeknek a jelszóra való beállítása foly­tán a (2) tárcsák (5) karimáinak (6) ki­vágásai egymást födik, úgy hogy a (12, 13) rekesztőorrok az ezáltal képezett csa­tornán zavartalanul átmehetnek és a (7) lemez a (16) fogantyúnál fogva lefelé húzható. A (7) lemezen még alul a (17) kulcslyuknak megfelelő (18) kivágás és feljebb a kilincsszárat körülfogó (.19) ki­vágás van kiképezve, mely utóbbi alul derékszögű, fölül pedig körré bővül ki. Ha a berendezés nyitott helyzetében van, akkor egyrészt a (17, 18) kivágások födik egymást és az ajtó a szokásos módon kulccsal nyitható, másrészt a négyszög­letes keresztmetszetű kilincsszárat a (19) nyílás köralakú része fogja körül és a kilincs elforgatható. A nyitás megtör­ténte után a (4) hüvelyeket a nyitási helyzetből kihozzuk, hogy avatatlanok a jelzőt föl ne ismerjék. Nyitásnál csak a (7) lemezt kell a (16) fogantyúnál fogva fölfelé tolni. Ha emellett az első (12) el­reteszelő orr, melynek fölülete lejtősen van kiképezve, az útjába eső első (5) ka­rimát eléri, a 11. (10) rúgó egyenletesen fölemelkedik és a (12) orr továbbmozog' mindaddig, amíg a legbelső (2) korong (5) karimáján túl ér, amikor is, a (11) rúgó további ellenállásra nem találván, a (12) orr lecsappan és egyúttal a (13) or­rok az (5) karimák közeibe csappannak. Ezáltal az elreteszelés megtörtént. A (12) orr a két-két (5) karima közötti távolság- i nál hosszabb, hogy ne csappanjon he mindjárt az első közbe, hanem a legbelső (2) korong mélyedésének eléréséig az (5) kari m ákon vezetődj ék. Amikor a. (7) lemezt fölfelé toljuk, annak a (18) kivágás alatt levő telt (20) része (4. és 6. ábra) a (17) kulcslyuk mö­gött helyezkedik el és a kulcslyukat el­torlaszolja. Egyúttal a (19) kivágás is fölfelé mozog, úgy, hogy a (21) kilincs­­szárat, mely az 1. ábrán pontozottan van jelezve, a (19) kivágás alsó, derékszögű része fogja körül, ami által a kilincs el­forgatása is me gvan akadályozva. A le­üt berendezés tehát háromszoros bizton­ságot nyújt. A 7—-9. ábrán a találmány tárgyát, ké­pező berendezés lakat alakjában van föl­tűntetve. A lakat (22) tokjában a (4) hüvelyek­kel ellátott (2) rekesztőtárcsák vannak elhelyezve. A legbelső hüvelynek (mely célszerűen tömör lehet) fölül a (23) nyúl­ványa van, mely a zár tokjának (24) fö­delében ágyazott (25) csúcsban végződik és ezáltal a rekesztőszerkezetet közpon­tosán rögzíti. Ezen kiviteli alaknál a

Next

/
Thumbnails
Contents