76845. lajstromszámú szabadalom • Szájcsőelrendezés inhalációs elgázosítókhoz

kon át beáramló levegő hatása alatt állanak. Az (f) gyűrűkamra a (d) száj cső külső falán lévő csatornaszerű (k) kivágások útján az (1) elgázosító kamrával áll összeköttetésben.

A leírt szájcső működése lényegében a következő:

Ha az (a) elgázosító csődarab (h) levegőnyílásait a (b) forgótolókával elzárjuk, akkor a levegő csak a (c) fúvócsövön át juthat be az (1) elgázosító kamrába. Az (1) elgázosátókamrában uralkodó vákuumnyomás folytán ezen a kivezető (c) fúvóesövön keresztül éles levegőáram fog bejutni és szívó- és szétporlasztó hatással a (d) középcsövecske fölött tovavonulni. Ezáltal ebben a (d) középcsövecskében a benzin fölszíne fölött vákuumnyomás képződik, mely a benzint fölszívja és egyidejűleg az (e) oldalas száj csövecskén át levegőt szív be, úgy hogy tehát a (c) fúvócső levegőárama levegő- és benzinkeveréket emel föl és alakít át finom köddé.

A benzin kezdetben a gyűrűaJakú (f) szájcsőkamrában is bizonyos magasságban áll és a fogyasztásnak megfelelően ebben leszáll, miközben a (g) nyílásokon át a száj cső középső kamrájába jut át.

Ha most a (b) forgótolókát egészen vagy részben megnyitjuk, akkor az (1) elgázosító kamrában uralkodó vákuumnyomás hatása alatt erős levegőáram jut az (i) és (h) nyílásokon át nemcsak a (d) középcsövecskék torkolatai fölé, hanem az (e) oldalcsövecskék torkolatai fölé is. Ekkor azután az (e) oldalcsövecskéken át nem juthat be többé levegő a (3) szájcsőbe, hanem most, a benzinszájesőben a levegőáramok hatása alatt képződött, az (1) elgázosító kamrában uralkodó nyomásviszonyokhoz képest csökkent vákuumnyomás (fokozódott vákuum) folytán, a benzin valamennyi (d) és (e) szájcsövecskén át fölszáll, míg a tüzelőanyagkamra alsó nyílásait szabaddá nem teszi, mikor is ezeken át levegő áramlik be a szájcső középkamrájába. Ez a, levegő keveredik a benzinnel és ez a benzinlevegő keverék a (cl) és (e) szájcsövecskék torkolataitól jövő levegőáram hatása alatt, onnan elragadtatik és finom köddé alakul át.

Minthogy a (2) úszókamrában ugyanaz a vákuumnyomás uralkodik, mint az (1) elgázosítókamrában, ezért a benzint csak a száj csövecskék torkolatai fölött tovavonuló levegőáram hatása továbbítja. A levegőáram behatása alatt képződő vákuumnyomás a benzint, a (g) levegőnyílások szabaddá tétele után, az ott beáramló levegővel jól összekeveredni kényszeríti, úgy hogy azután a száj csövecskék torkolatain át kiáramló benzinlevegőkeveréket a levegőáram magával ragadja, finom köddé alakítja és még jobban összekeveri.

Mint már említettük, a (3) szájcső célszerűen az (1) elgázosítókamra legszűkebb helyén van elrendezve, minthogy természetesen ezen a helyen a legnagyobb a levegő sebessége. Ha az elgázosítókamra falának kiképzése nem biztosít anélkül is ilyen szűkülést, akkor betéttestekkel, pl. (4) hétét gyűrűvel lehet ilyen szűkülést létrehozni; azonban, ha kissé csökkentett mértékben is, megmarad akkor is a szájcső említett hatása, ha a szétporlasztóan ható levegőáram keresztülbocsátására nincs külön szűkítés alkalmazva.

A középső száj csőkamrát, ill. ennek fejét előnyösen finom drótszövette] vagy effélével töltjük ki, hogy a benzinnek a levegővel való keveredését megkönnyítsük.

Ha külön szájcsőfejet alkalmazunk, melynek drótszövettel kitöltött vájatába a benzin fölszáll, akkor a. levegőnyílások vagy csatornák ennek a keverőfejnek oldalába vagy alsó részébe is torkolhatnak, mert az uralkodó nyomásviszonyok folytán a benzin kicsurgásától nincs mit tartani. A levegőnyílások vagy levegőcsatornák helyzete tehát teljesen az esetrőleseti’e választott szájcsőkiképzés módjához igazodik.

Minthogy a levegőáram teljesen körül