76845. lajstromszámú szabadalom • Szájcsőelrendezés inhalációs elgázosítókhoz
Megjelent 1920. évi julius hó 24-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 76845. szám. VII/e. OSZTÁLY. Szájcsó'elrendezés inhalációs elgázosítókhoz. BUCHERER MIKSA MAGÁNMÉRNÖK REINICKENDORFBAN. A bejelentés napja 1918 május hó 6-ika. A jelen találmány tárgya olyan eígázosítókhoz való száj csóelrendezés, melyeknél külön levegőáram fuvatik tova a száj csövek fölött úgy, hogy a. tüzelőanyag nemcsak f ölszí vatik, hanem köddé is alakul át. A találmány azon alapszik, hogy a száj csőnek, a központos, a fúvócső hatásának kitett, központos száj cső-csö vecskéken kívül, még két vagy több, oldalt elrendezett csövecskéje is van, melyek fölött szintén egy szabályozható levegőáram vonul tova szívó- és szétporlasíztó hatással, mely levegőáram tehát a fúvóeső és a központi szájcsövek hatását növeli. A száj cső azonkívül levegőcsatornákkal, ill. levegőnyílásokkal van ellátva úgy, hogy levegő nyomul be a tüzelőanyagkamrába, tehát a tüzelőanyag és a levegő jól összekeveredik és finom köd alakjában jut be az elgázosító kamrába. Egy ilyen fajtájú száj csőelien dezés példaképpen és vázlatosan van bemutatva; a mellékelt rajzon, melyen az 1. ábra az úszótartály és az elgázosító kamra, ill. a. szájcső függélyes metszetét ! dalt elrendezett tetszőlegesen ' fölfelé es a I vagy lefelé irányuló (e) csövecskéje van, 2. ábra az elgázosító kamra, tengelyén | melyeknek torkolatai a (h) és (i) nyílásokeresztülmenő vízszintes metszetet tünteti föl. Az elgázosító kamra a rajzon (l)-gyel, az úszótartály (2)-vei és a szájcső (3)mal van jelölve. A fölső végén kalibrált nyílással ellátott (3) szájcső az (1) elgázosító kamrában, ennek legszűkebb helyén van elrendezve (2. ábra) és így teljesen azon vákuum nyomás hatása alatt áll, mely ebben az elgázosító kamrában uralkodik. Utóbbi a (3) száj eső előtt, (a) csodarabnak van kiképezve, melyet (b) forgó tolókával lehet kifelé elzárni. Az (a) csodarab és a (b) forgó tolóka (h) és (i) nyílásokkal van ellátva, melyek a. (b) forgó tolóka egyik végső helyzetében egymást födik és így levegőt engednek bejutni az (a) csődarabba, azonban a (b) tolóka elforgatásával részben vagy egészen elzárhatok. A (3) fúvóka egy vagy több, középső, egymásmelleit elrendezett (d) szájcsővel van ellátva, melyeknek torkolatai a (c) fúvócső hatása alatt állanak. Azonkívül a (3) szájesőnek még egy vagy több, ol-I i NYOMDAHIBA«*
