76767. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés mótoros járművek, különösen mótoros ekék hajtókerekeihez

sának biztosítására valók, ezekkel a lx>- ; rendezésekkel azt a védő hatást, melyen a találmány tárgya alapszik, sem nem szándékolták, sem el nem érték.

Hasonlóképen hajtóműveknél általában és bolygókerekes hajtóműveknél különösen, födőgyűrűket, és védőtárcsákat kiilön-külön javasoltak már. Azonban ily elemek kombinált elrendezése, nemkülönben egy födőgyűrűnek a védőtárcsák közötti alkalmazása sem hajtóműveknél általában sem az említett, belső fogazású koszorúval kapcsolódó kis fogaskerékből álló hajtóműveknél eddigelé nem vált ismeretessé, ámbár éppen ezen rendszerű Hajtásnál a födőgyűrűnek a magában véve ismert védőtárcsaelrendezéssel kapcsolatos sajátos elrendezése meglepően kedvező védőhatásokat eredményez.

A mellékelt rajzon a találmány tárgyának mótoros ekék hajtókerekeihez való példaképem foganatosítási alakja látható. Az

1. ábra a hajtókereket, a teljes védőberendezéssel vízszintes metszetben mutatja. A

2. ábra a védőberendezés nagyobb léptékű részletrajza. A -3. ábra az utóbbinak megfelelő alaprajza.

(1) a. hajtókerék, (2) a kerékküllőkre ismert módon fölerősített hajtófogkoszorú, (3) pedig a fogkoszorúval kapcsolódó forgatóelem vagyis a kis fogaskerék. A (2, 3) hajtóművet mindkét oldalon a (4, 5) védőtárcsák födik le, melyek közül a (4) tárcsa az (1) kerék küllőin, az (.")) tárcsa pedig a helytálló (6) keréktengelyen, illetve a kis fogaskerék (7) csapágyán van megerősítve. E két tárcsa a hajtóművet kifelé meglehetősen tömítően zárja el ti sztátlan ságok ellenében. A

hajtóműnek ezen ismeretes, védőtárcsákból alkotott védőberendezésén, illetve betokozásán kívül a (2) kerékkoszorú belső oldalán és pedig a belső fogazású koszorú testén még az (x) födőgyűrű van hézagmentesen fölerősítve, mely a kerékkoszorú egész kerületére terjed és a hajtómű hajtótengelyének közeiéig ér.

Az (x) födőgyűrű akként van a kerékkoszorúra fölerősítve, hogy a kerékfogak homlokföliilete és az (x) födőgyűrű között hézag nem marad úgy, hogy a hajtókerék-koszorú és a kis fogaskerék kölcsönös kapcsolódási körzetükben tömi tőén le vannak födve, azaz a kenőanyagnak a kerék belső oldala irányában való kitódulás nem válik lehetővé. Ettől a hatástól eltekintve a födőgyűrű révén (4) védőtárcsával kapcsolatban a. kenőanyag számára rendkívül előnyös elosztópálya létesül. A (3) kis fogaskerék forgása alkalmával ugyanis a hajtómű fogainak kapcsolódási körzetében lévő kenőanyag a. hajtómű fogoldalainak kenése közben az (y) nyilak irányában (3. ábra) a fogközökből kiszorul és a (z) nyilak értelmében a hajtóműnek egymással kapcsolódni készülő fogközeibe jut. Ilvmódon a szerkezet, a fölösleges kenőanyagmenvnyiségnek mindig a szükséges helyre való önműködő előretolását, illetve előrehömpölygetését idézi elő és így aránylag csekély kenőanyagfogyasztással a hajtómű jó kenését biztosítja.

. Végül az (x) födőgyűrű az (5) védőtárcsával kapcsolatban még azt az előnyös járulékos hatást biztosítja, hogy tisztátlanságoknak a hajtóműbe való behatolása igen jelentékeny mértékben meg van-nehezítve. Ugyanis a födőgyűrűnek védőtárcsák közötti sajátos elrendezése folytán labirintszerű szerkezet lé-IVYÓMDAH