76765. lajstromszámú szabadalom • Rácsszerkezetekhez és vasbeton épületrészek betétje gyanánt használható hengerelt vastartó

Megjelent 1921. évi február hó 18-án. MAGYAR KIRÁLYT IfgtKf SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76765. szám. XII e. OSZTÁLY. Rácsszerkezetekhez és vasbetonépületrészek betétje gyanánt használható hengerelt vastartó. GOCKEL HENRIK FŐMÉRNÖK NELTWIED A. RII. A bejelentés napja 1918 február hó 27-én. Elsőbbsége 1917 január 23-án. Jelen találmány tárgya rácsszerkeze­tekhez és vasbeton-épületrészek betétje gyanánt használható hengerelt vastartó. A találmány értelmében a hengerelt vas­tartó gerincrészének sajátságos hasítéko­­lásával és keresztben való széjjelhuzásá­­val nagyobb hordképességet kap és vas­beton-épületrészekhez való alkalmazása­kor egyúttal bensőbben összeköttetik a környező betonnal. Ismeretes már a hen­gerelt vastartók gerincrészének hasítéko­lása és keresztirányban való széjjelhú­­zása. A hasítékokat azonban ott egymás­hoz képest a hasíték félhosszával eltolt vá­gásokkal a tartó tengelye irányában képezik. Ha ily tartót keresztben széjjelhúzunik, akkor háromszögletes nyílásoskkal bíró rácsszerkezetet kapunk. Emellett azonban a rácsszerkezet rézsútos rudjai kinyit­tatnak. miért is a tartót nem lehet nagyobb mérvben széjjelhúzni anélkül, hogy ama veszély ne állana fenn, hogy a rudak el­szakadnak. vagy szilárdságuk lényegesen befolyásoltatik. Ezért a találmány értel­mében a hasítékok egymásra következő sorokban a tartótengelyhez képest föl­váltva ellentétes íerdeségben úgy vannak vezetve, hogy minden egyes összefüggő hasíték tört vonalat képez, melynek törés­pontja a reá következő hasítéksor azonos irányú hasítékainak hídrészével fekszik szemközt. A tartó széjjelhúzásánál ekkor rhombusaiakú nyílásokkal bíró rácsozatot kapunk, melynél az összekötő hídrészek, a tartómagasság tetemes nagyobbodása dacára, csak igen kevéssé vétetnek igénybe a kinyujtás által. Ennek folytán csekély súlyú, rendkívül nagy hordképes­­ségű rácsos tartót kapunk. Különös előnyök szármáznak még ab­ból. ha a hasítékokat kettősen képezzük, úgy hogy mindegyik hasítékkal egy nyelv csákoztatik ki, mely a hasítékok törés­pontjában szétválik. Ekkor ugyanis a ki­­csákozott nyelvek egyik végükkel a tar­tóval összefüggve maradnak és a nyelvek szabad végét oldalt kihajlíthatjuk. Ha ezt a gerincrész két oldala felé fölváltva vé­gezzük, akkor a hengerelt vastartó jobban összeköttetik a betonnal. Ily kettős hasí­tékok ugyanoly célra más hasítékelrende­­zéseknél is, pld. az előzőhöz hasonló, az egyes párhuzamos sorokban egyenes ha­sítékokkal biró elrendezéseknél is képez­hetők.

Next

/
Thumbnails
Contents