76759. lajstromszámú szabadalom • Lövegtölnyhüvely
Megjelent 1920. évi junius hó 36-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76759. szám. XIX/'c. OSZTÁLY. Lövegtöltény-hüvely. WEISS MANFRÉD LŐSZER-, ACÉL- ÉS FÉMMŰVEI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1918 junius hó 22-ike. Fémből készült lövegtöltény-hüvelyek gyakori sajátossága, hogy kilövés után nehezen távolíthatók el a lövegből kihúzás útján, mert lövés közben abba beledagadnak. E jelenség magyarázata abban rejlik, hogy maga a hüvely a robbanás erejének engedve kitágul és a lövés pillanatában a löveg falaira támaszkodik amelyek azonban (habár csekély mértékben is) szintén tágulnak, de a nyomás megszűnte után eredeti méreteikre térnek vissza és a hüvelyt., mely eközben állandó térfogatnagyobbodást szenvedett, beszorítják. Ezen beszoralás csak akkor nem következik be, ha a hüvely rugalmassága, elegendő nagy ahhoz, hogy a szükségképen beálló átmórőnövekedés saját rugalmasságának határai között marad, vagyis, ha a hüvely nem szenved maradandó alakváltozást. Kétségtelen, hogy a gyakorlatban előforduló méretviszonyokat véve tekintetbe, ily rugalmasságú hüvelyek az anyag gondos megválasztása által előállíthatok. A gyakorlatban eddig használatos sárgaréznél azonban például e rugalmasság csak azáltal volt elérhető, hogy ha. a hüvely felületeit alkalmas eljárással keményre húzták, vagy sajtolták. Vasnak fölhasználása erre a célra már nem bizonyult alkalmasnak, mert ezen aránylag csekély képlékenységű anyagnak mesterséges rugalmassá tétele nem ritkán a lövésnél az anyag szakadását vonja maga után. Szükségesnek mutatkozott tehát, hogy a hüvely szerkezetét alakítsuk át olymódon, hogy aránylag csekély rugalmasságú anyagok is fölhasználhatók legyenek a gyártáshoz, anélkül, hogy a gyártási folyamat alatt az anyag mesterségesen megkeményíttetnék. A hüvely hengeralakú vékonyfalú részeinek ezen követelménynek megfelelő kiképzése már ismeretes. Ezen szerkezet lényege az, hogy a hüvely hengeralakú része maga nem csőből, tehát körben öszszefiiggő anyagból, áll, hanem azt vagy két lemezből egyszeresen illesztési hézag meghagyásával összehajlított, egymásba helyezett henger alkotja, melyeknek viszonylagos helyzete, olyan, hogy azok egymás illesztési hézagait (kívül illetve belül) kölcsönösen födik, vagy pedig a -------— ■ ■ .M. !» —» !■■■■— ■ «UIIIIIW »Hl« Ml IWOMDAHlBAs
