76743. lajstromszámú szabadalom • Vízalatt járó naszád

Megjelent 1920. évi junius hó 26-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 76748. szám. XV/a. OSZTÁLY. Vízalattjáró naszád. COSSUTTA FERRUCCIO FŐMÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1916 május hó 12-ike. Elsőbbsége 1916 április hó 25-ike. A találmány tárgya oly vízalattjáró naszád, melynél a bókonyok keresztmet­szetben két görbéből képeztetnek. A talál­mány lényege, hogy az alsó görbe: görbü­leti sugara nagyobb, mint a fölsőé, to­vábbá hogy a két görbe metszéspontja a párkánvzatban fekszik. A hajótest ezen kiképzése folytán jóval nagyobb stabili­tást és jobb térkihasználást érünk el oly vízalattjáró naszádokkal szemben, me­lyek keresztmetszetben kör alakúak, de olyanokkal szemben is, melyek teste ke­resztmetszetben két görbéből van ugyan összetéve, melyek közül azonban az alsó­nak van nagyobb görbületi sugara és a görbék metszéspontja a vízvonal közelé­ben fekszik. A találmány tárgyát továbbá az jel­lemzi, hogy a naszád nem nyomásálló testének köpenye által leírt kérész,tmet­­szietgörbe a nyomásálló test keresztmet­szetgörbéihez ezek metszéspontjában hozzásímul, illetve ezek egyikéből indul ki vagy meghosszabbításukat képezi. A találmány tárgyát képező vízalatt­járó naszád teste számára tekintetbejövő görbék körívek, a kört megközelítő gör­bék, kúpszeletek vagy effélék lehetnek. A mellékelt rajzi a találmány tárgyát képező naszád vázlatos keresztmetszetét mutatja. A naszád nyomást álló üreges teste két (a, b) részből áll, melyek egyike, a föltüntetett esetben az (a) rész egy gör­bét képez, mely pl. az ábrázolt esetben körívből áll, míg az üreges testnek úgy­szólván a fenekét alkotó másik részt egy másik (b) görbe képezi, mely az (a) görbe két pontban metszi és melynek su­gara az (a) görbe sugarainál sokkal na­gyobb. Ezen elrendezéssel elérjük, hogy egy­részt a naszád űrterét jobban használhat­juk ki, másrészt annak következtében, hogy a naszád gépberendezése stb. mé­lyebb helyzetet foglalhat el, a naszád stabilitását jelentékenyen fokozzuk. A leírt elrendezés további lényeges előnye abból adódik, hogy a naszád nem nyomásálló (e) részének köpenye által képezett görbe közvetlenül a (b) rész ál­tal leírt görbéhez csatlakozhat, illetve az utóbbiból indulhat ki. Ennek következté­ben a (b, c) részek egy sima. fölületet ké­peznek, mely a, vízzel a lehető legcseké­lyebb ellenállást helyezi szembe, amenv­­nyiben az eddig szokásos szerkezetből következő összes zavaró körülménvek ki NYOMDÁM BAs

Next

/
Thumbnails
Contents