76739. lajstromszámú szabadalom • Papír- vagy más efféle lapból készült zsák

csak laposra nyomják, úgy hogy az egész zsák a 2. ábrán látható összelapított alakot mutatja. Ezután a (3), (4) sarkokat a 2. ábrán szakadozottan föltüntetett vonalak menten visszahajlítják és a (3) sarkot a (2) részre, a (4) sarkot pedig a már lehajtott (3) sarokra ragasztják, amint, azt a, 3. ábra részben szakadozott vonalakkal szemlélteti.

Többrétegű zsákfal alkalmazása cselén a ragasztás természetesen csak a külső réteget érvén, a hajtogatott, alak nem eléggé szilárd, miért is annak végleges megszilárdítására az egész feneket a

3. ábrán (ö)"tel jelölt födőlappal átragasztják.

Az ¡ív zsák megtöltött állapotában azon négyszögletes alapon nyugszik, melynek csúcspontjai a 3. illetve 4. ábrán (a, b. d, e)-vel vannak jelölve, míg az (a, f, e) valamint a (b, c, d) háromszög fölhajolva a zsák oldalfalához csatlakozik. zsák tehát megtöltött állapotában közelítőleg négyszögű hasáb alakját mutatja (4. ábra), mimellett a papírra sehol nincs oly alak reákényszerítve, mely, midőn ez alakot a papir fölveszi, gyűrődéseket, töréseket és ráncokat okozna. Hl kétségtelen előnnyel azonban, mint a fontiekből látható, szemben áll a zsák előállításának aránylag igen körülményes és így költséges módja.

A .jelen találmány szerint már most a zsákot bármily méret esetére is előnyösen alkalmazható oly módon képezzük ki, mely nemcsak az előállítás lényeges egyszerűsítésével jár. hanem a papir, vagy más efféle anyag jobb kihasználása szempontjából is igen nagy előnyöket nyújt, úgy, hogy e találmány az ily zsákok gyártását jelentékenyen olcsóbbá teszi. Emellett a találmány szerinti zsák feneke a zsákfalnak oly hajításával és összeerősítésével készül, hogy a zsák a fentismertetett eddigi zsákok említett előnyét nemcsak hogy teljes mértékben mutatja, hanem azt a papir igénybevétele szempontjából lényegesen fölül is múlja.

A mellékelt rajz 5—=8.. ábráin a találmány szerinti zsák célszerű foganatosítási alakja van föltüntetve, ahol is az

ö. ábra a zsákot a megtöltés előtti lapos állapotában mutatja, a

6. ábra metszet az 5. ábrának VT—VI. vonala szerint, a

7. ábra pedig metszet az 5. ábrának VII—VII. vonala szerint, végül a

S. ábra, a zsákot megtöltött állapotában szemlélteti.

A találmány szerinti zsáknak a nagyobbméretű zsákokhoz használt eddigi típussal szemben nincsenek olyan összekapcsolandó föliiletei, hogy ha az összekapcsolást előnyösen pl. drótkapcsokkal, vagy más effélékkel akarjuk foganatosítani, ezen célból a zsák belsejébe helyezendő szerszámot kellene használni, vagyis a találmány szerinti zsáknál az alább ismertetendő módon a kapcsolt fö- I öletek olyanok, hogy az azokon átmenő merőleges egyenes nem mutat a zsák belsejébe. A pl. drótkapcsokkal való fenékösszeerősítés különösen nagyméretű zsákoknál igen előnyös, >le gyakorlatilag csak akkor jöhet tekintetbe, ha az összeerősítés kívülről történhetik.

A találmány tárgyát képező zsák előállításánál a két végén nyitott hengert magában véve ismert módon mindenekelőtt oly alakban nyomjuk laposra, amint azt a. (>. ábra harántmetszetben mutatja. Ekkor a zsák mindkét hosszoldalán két, összesen tehát négy (6, 7, 8. 9) kettős szárnyrész vonul végig.

A zsákot alsó végén az (x—y) vonal mentén összeerősítjük, pl. ragasztjuk, összevarrjuk stb., úgy kis méretek esetére magában véve ismeretes (apró árúkhoz használatos) zsákalakhoz jutunk. Már most a találmány szerint az (x—y) vonalnak és az oldalszárnyakat belül határoló (g—h), illetve (i—j) éleknek (li), illetve (j) metszéspontjából az 5. ábra szerint vont és 45° alatt, vagy közelítőleg 45° alatt hajló (h—k), illetve (j— 1) vonal mentén a zsáknak (6, 7, 8. 9) kettős oldalszárnyait külön-kiilön összeerősítjük, amint azt a 7. ábra harántmetszetben